Stabilizálódni látszik az európai irodapiac, egyes szakértők arról beszélnek, hogy az év vége felé, de jövőre már biztosan ismét jobb eredményekről számolhatnak be az üzemeltetők és a bérbeadók. Több banki elemző úgy látja, hogy mivel növekszik a bérbe adott területek nagysága és folyamatosan kevesebb új építésű projekt kerül a piacra, a bérleti díjak megindulhatnak felfelé.

Legutóbb az IVG Immobilien AG szakemberei adták közre az idei első fél évre vonatkozó megállapításaikat. Ezek szerint az általános gazdasági lassulás sikeresen ellensúlyozta azt, hogy a kereslet folyamatosan visszaesett az elmúlt hat-nyolc hónapban. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az egyes országok között igen jelentősek lehetnek az eltérések a piac intenzitását és méretének alakulását tekintve.

Az elmúlt tizenkét hónapban csaknem az összes vizsgált európai városban mérséklődtek a bérleti díjak. A felső határnak számító 46,5 euró/négyzetméter/hó árról 42 euró alá esett az összeg. Ez átlagosan 10 százalékos csökkenést jelent, de például Frankfurtban, Hamburgban, Londonban és Varsóban 20 százalékos volt a visszaesés, ami igen jelentősen befolyásolta a bérbeadók és a bérlők tárgyalási pozícióit. Amszterdamban - akárcsak más nyugat-európai nagyvárosban - a vállalatok egyre nagyobb számban költöznek új építésű irodaházakba a most használt húsz-harminc éves épületekből, így azokat nagyon nehéz kiadni kisebb bérlőknek.

Az unió fővárosa, Brüsszel eközben éppen ellenkező időszakot élt át, ott - részben a mind több külföldi és intézményi képviselet megnövekedett irodaigénye miatt - 19-ről 23 euróra emelkedett a bérleti díj. A belga nagyváros külső övezeteiben azonban nem mutattak ki ekkora ugrást, sőt, egyes kerületekben stagnálást tapasztaltak. Ráadásul azokban a kerületekben, illetve a repülőtérhez közeli övezetekben még növekedett is az üresen állási mutató, amely most 9 százalékon áll.

Érdekes, hogy a többi vezető német várossal ellentétben Münchenben szintén nőttek a díjak, igaz, csak 3,7 százalékkal. Eközben például ha csak az átlagos árakat vesszük alapul, akkor a brit fővárosban nem kevesebb mint 32 százalékal csökkentek ezek a díjak. A kihasználtsági mutatók szinte minden nyugat-európai piacon romlottak, átlagosan 2,2 százalékkal. Ugyanakkor a közép-európai fővárosokban 2,6-del javultak. Az IVG szakértői külön kiemelték Budapestet, ahol 3,9 százalékot sikerült lefaragni az üresen állási mutatóból, így az a fél év végén 19,4 százalékon állt.