Évi harmincmilliárdot veszít az állam
Évente legalább 30 milliárd forint adóbevételtől esik el az állam az üzemanyagok magas adója miatt a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) álláspontja szerint. Költségvetési szempontból mindenképp hátrányos volt tehát, hogy az ígéretekkel ellentétben elmaradt a jövedéki adó és az áfa csökkentése.
A MÁSZ tagvállalatainak benzinkútjain egyébként az elmúlt kilenc hónapban összesen 3,3 százalékkal kevesebb motorbenzint értékesítettek 2001 első kilenc hónapjához képest. A statisztikai adatok szerint a 95-ös benzin forgalma nem csökkent, amit Wilde György, a MÁSZ főtitkára azzal magyaráz, hogy az úgynevezett ólompótló adalékot tartalmazó 98-as eddigi vásárlói feltehetően 95-ösre váltottak, és inkább maguk adalékolják az üzemanyagot, ez ugyanis az olcsóbb megoldás. A 91-es benzin forgalomcsökkenését pedig az indokolja, hogy "kihalóban" vannak azok a régi típusú motorok (például a kétüteműek), amelyeket erre az üzemanyagra terveztek és állítottak be, másrészt ezeknek a járműveknek a tulajdonosai a legszegényebbek, a leginkább árérzékenyek, számukra az adóemelés előtti ár még éppen hogy megfizethető volt. A gázolajjal kapcsolatosan azért nehéz következtetést levonni - érvel Wilde György -, mert a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően annak legalább fele a nagy felhasználókhoz kerül, ilyenek például a fuvarcégek, ezek fogyasztása viszont a MÁSZ statisztikájában nem jelenik meg. Az azonban bizonyos, hogy itt is csökkenés jelentkezik.
A helyzet a MÁSZ főtitkára szerint a jövőben, 2004-ben sem változik, mert a Pénzügyminisztérium ugyan a nyáron még azt jelezte, hogy a gázolaj jövedéki adóját 5 forinttal mérsékelnék, ezt az intézkedést azonban a jövő évi költségvetésből már kifelejtették. Ha az uniós országokhoz képest a legmagasabbnak számító magyarországi 25 százalékos áfát a korábbi terveknek megfelelően 23 százalékra mérsékelnék, az a gázolajnál 4, a benzineknél közel 5 forintos árcsökkenést eredményezne - magyarázza Wilde György.
Az ásványolaj-szövetség továbbra is rendkívül kedvezőtlennek tartja, hogy a magyar autósok számottevő részét a határon túli tankolásra ösztönzik a magas magyarországi adók. Az üzemanyagok továbbra is valamennyi szomszédos országban olcsóbbak. A benzinturizmussal nem az üzemanyag-forgalmazók vesztik a legtöbbet. Sőt, miután a térségben Magyarországon a legkisebb a kiskereskedelmi árrés, a multinacionális olajipari cégek, beleértve a Molt is, még jobban is járnak, hogy külföldi kútjaik forgalmát megdobja a magyarországi tankturizmus. Viszont a külföldön vásárolt benzin és gázolaj után külföldön is adóznak a magyar autósok, miközben a magánimportban behozott benzinnel javarészt a magyar utakat koptatják, és itt szennyezik a környezetet is.
A benzinturizmus egyébként nemcsak Magyarországon gond, s az nyilvánvaló, hogy az adószintek kiegyenlítése olhatná meg véglegesen ezt a problémát, a dohánytermékekhez hasonló közösségi adószint-előirányzat azonban az üzemanyagok esetében egyelőre nem létezik. Van viszont egy minimális adó az EU-ban, amit a magyarországi jelentősen meghalad. A szándék ugyan már több ízben megfogalmazódott az egységesítésre vonatkozóan. Addig is volna azonban megoldás. Az olasz-szlovén határon komoly méreteket öltő magánimportot az olasz kormány a területileg sávos adóztatás bevezetésével igyekezett visszafogni. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a szlovén határ közvetlen közelében majdhogynem szlovén árakat alkalmaztak, s onnan távolodva több lépésben tértek át az olasz adó- és ezzel árszintre. (VG)
