Évi száz napot vesztenek a magyar vállalkozások

A magyar vállalatoknál a munkaidő mintegy 43 százaléka elvesztegetett idő, míg ugyanez az arány nemzetközi szinten 39 százalék. Ez 225 munkanappal számolva évi 88 elvesztegetett munkanapot jelent nemzetközi szinten, s 97-et Magyarországon - derül ki a Czipin & Proudfoot Consulting most elkészült felméréséből.

Nemzetközi szinten a termelékenységfejlesztés első számú akadálya a nem megfelelő tervezés és irányítás, amely 41 százalékban, azaz 36 munkanappal csökkenti a hasznos munkaidőt. A vezetési és felügyeleti problémák 23, a nem megfelelő munkamorál 10 nap veszteséggel befolyásolja kedvezőtlenül a termelékenységet. A hiányos kommunikáció 5, az információtechnológiai problémák 6, a nem megfelelő képesítés pedig 8 nap veszteséget okoz évente dolgozónként - ismertette a nemzetközi felmérés eredményeit Klaus D. Harrer, a Czipin & Proudfoot Consulting ügyvezető igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján.

Azt is vizsgálták, hogy a vállalatvezetők miként látják a termelékenység növelésének legmegfelelőbb útját. A cégvezetők 57 százaléka gondolja úgy, hogy vállalatának termelékenysége tőkeemelés nélkül is nő 2003-ban. Megdöbbentő az az eredmény, hogy az értékesítési folyamat gerincét alkotó aktív eladás átlagosan a teljes értékesítésre szánt időnek csupán 10 százalékát teszi ki. Az utazással töltött idő átlagosan 30, az adminisztráció pedig 27 százalékot tesz ki.

A magyarországi adatok folyamatosan, ám lassan javuló tendenciát mutatnak. A 2001-es 47, valamint a 2002-es 45 százalékhoz képest az elvesztegetett idő ebben az évben további két százalékkal csökkent. A termelékenység kedvezően változó aránya mellett azonban a gazdaság abszolút teljesítménye is meghatározó tényező - hangsúlyozta az ügyvezető. Bár a közép-európai országok termelékenységnövekedési üteme átlagosan magasabb, mint az EU-tagállamoké, a jelentős gazdasági lemaradás mellett nem elégséges a relatív előny. (FE)