Bajban az állattartók: olyan drága a széna, hogy már lopják - felméri a hiányt a minisztérium
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tavaszi aszály nemcsak a szántóföldi növényeket sújtja, hanem az állattartás egyik legfontosabb alapját, a téli takarmányellátást is veszélybe sodorhatja. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) tájékoztatása szerint a rendkívül száraz tavaszi időjárás miatt a szokásos, mintegy egymillió tonnás hazai szénamennyiségnek idén csupán a töredéke áll rendelkezésre, ami már most komoly feszültséget okoz a piacon. A Világgazdaság információi szerint az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
felmérést indított az állattartók körében, hogy pontosabb képet kapjon a szálastakarmány-hiány mértékéről.
A gond különösen a lucerna és az egyéb szálastakarmányok esetében súlyos. A Magosz szerint több térségben a korábban 8–10 ezer forintért elérhető bálákért már ennek két-háromszorosát is elkérik. A piaci hirdetésekben is megjelentek a 20-30 ezer forint körüli lucernabála-árak, ami azt mutatja, hogy a kínálati sokk gyorsan beépült az árakba. Az állattartóknak ráadásul sokszor nemcsak a magasabb alapárral kell számolniuk, hanem azzal is, hogy eladó bálát csak több száz kilométerre találnak, így a fuvarköltség, az üzemanyagár és az útdíj is tovább növeli a tényleges beszerzési költséget. A helyzet évek óta egyre rosszabb: míg 2018-2019-ben egymillió tonna feletti lucernaszénát takarítottak be, addig 637 700 tonnát és erre jött idén az aszályos évkezdet.
Az aszály miatt lett kevés szálastakarmány
A szálastakarmány-termelés szempontjából az aszály azért különösen veszélyes, mert a tavaszi csapadékhiány éppen az első kaszálás időszakát üti meg. A lucerna, a réti széna és más tömegtakarmányok hozamát döntően az határozza meg, mennyi nedvesség áll rendelkezésre a vegetáció indulásakor. Ha a növényállomány gyengén indul, ritkább, alacsonyabb és kisebb zöldtömeget ad, akkor az első kaszálás mennyisége drasztikusan visszaeshet. Ez azért is kritikus, mert normál évben az első kaszálás adja a teljes éves szálastakarmány-mennyiség jelentős részét.
A későbbi kaszálások sem biztos, hogy képesek pótolni a kiesést. A HungaroMet friss agrometeorológiai értékelése szerint az elmúlt napok záporai sok helyen legfeljebb a felső talajréteget nedvesítették át, érdemi vízpótlást csak egyes térségekben hoztak. A középső országrészben továbbra is alig enyhült az aszály, miközben a következő időszakban emelkedő hőmérséklet és nagyrészt száraz idő várható. Ez azt jelenti, hogy ahol a talaj mélyebb rétegei nem töltődnek vissza, ott a második és harmadik kaszálás is gyenge lehet.
Eeken a területen okozza a legnagyobb bajt a takarmányhiány
A takarmányhiány közvetlenül az összes állattartót érinti, de igazán nagy baj a szarvasmarha-, juh-, kecske- és lóállomány ellátása terén tapasztalható, ahol jelentős részben szénára, szenázsra, lucernára és egyéb tömegtakarmányokra épül az ellátás, és jellemzően nagyobb önálló kaszálóval sem rendelkeznek.
A legnagyobb veszély az, hogy a mostani hiány ősszel és télen csapódik le igazán. Aki nem tud időben elegendő bálát lekötni, az a téli hónapokban még magasabb árakkal és szűkebb kínálattal szembesülhet. A kisebb állattartók különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, mert nincs akkora tárolókapacitásuk, készpénztartalékuk vagy alkupozíciójuk, mint a nagyobb gazdaságoknak. Ha pedig a takarmány drágulása tartós marad, az előbb-utóbb megjelenhet a tej- és hústermelés költségeiben is. Amennyiben a következő hetekben nem érkezik tartós, áztató csapadék, akkor a szénapiac feszültsége tovább nőhet, az állattartók pedig már nyáron kénytelenek lesznek jóval magasabb költségszint mellett készülni a télre. Ez igen rossz hír, hiszen mint korábban írtuk a tejágazat már enélkül is válságos helyzetről számolt be és várja a szakrtárca visszajelzését a segítséget kérő felvetésekre..
Rámozdultak a hiányra a nepperek
A Magosz szerint a helyzetet tovább rontja, hogy a hiányra gyorsan rámozdultak a nyerészkedő közvetítők is. A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy
a nepperek megjelenése önmagában is árfelhajtó hatású lehet, miközben az sem mindig egyértelmű, hogy az adásvételek szabályosan, számlával történnek-e.
Ezért a gazdák érdekképviselete fokozott hatósági ellenőrzéseket sürget. Mint közölték, a cél nem az, hogy a tisztességes termelők mozgásterét szűkítsék, hanem az, hogy a válsághelyzetben ne a spekuláció verje fel tovább az árakat.
- Az útdíj kérdése szintén egyre fontosabbá válik.
- Normál piaci körülmények között a takarmány jelentős része viszonylag rövid távolságon belül gazdát cserél,
- idén azonban a hiány miatt az állattartók sokszor távoli megyékből próbálnak bálát vásárolni.
- Ilyenkor a szállítási költség akár döntő tétellé válhat.
A Magosz szerint ezért indokolt lenne felülvizsgálni, hogy az útdíjrendszer miként terheli az ilyen kényszerű takarmányszállításokat, különösen akkor, ha a cél az állatállomány biztonságos ellátása.
Felméri a helyzetet a szaktárca
A Világgazdaság információi szerint a szaktárca felmérést indított az érintettek körében. A minisztériumi felmérés azért lehet kulcsfontosságú, mert a beavatkozási pontokat csak pontos adatok alapján lehet kijelölni. Más intézkedést igényel, ha lokális hiányról van szó, és mást, ha országos szinten is jelentős a szálastakarmány-kiesés. A felmérésből kiderülhet, mely térségekben a legsúlyosabb a helyzet, mekkora készletekkel rendelkeznek az állattartók, mennyi takarmány hiányzik a téli időszak biztonságos átvészeléséhez, illetve szükség van-e célzott szállítási, likviditási vagy hatósági intézkedésekre.
