Nem mindegy, mit tekintünk reprezentációnak
A cég 2000. március 10-én millenniumi fogadást tartott saját székházában, megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. Az eseményen meghívottként részt vettek a magyar kormányzati, önkormányzati szervek, az érdekelt minisztérium, a hasonló tevékenységet folytató gyárak, a forgalmazás jelentős intézményeinek és vállalatainak tisztségviselői, a külföldre irányuló kereskedelem célországainak diplomáciai képviseletei, továbbá a társaság képviselői.
A cég a közel százfős fogadás költségeit elszámolta adózás előtti eredménye terhére, a számlát terhelő áfát pedig levonta, visszaigénylési pozícióba helyezte. A revízió a fogadást nem fogadta el üzleti eseménynek, és a felmerült költségeket adóköteles természetbeni juttatásnak minősítette, mondván, a számlán feltüntetett ételek és szolgáltatás felhasználásáról nincs nyilvántartás, részletezés, hogy kik és milyen célból vettek részt a rendezvényen, és az sem állapítható meg, hogy a rendezvény üzleti esemény volt-e, az ezen részt vevő személyek tevékenységük végzésével szoros összefüggésben részesültek-e a juttatásokban.
A társaság a megállapítást észrevételezte, kifejtve, hogy az üzleti életben szokásos fogadások elősegítik a kapcsolatok kialakítását, és mint ilyenek, komoly hasznot hozhatnak egy cég életében. A fogadás ezt a célt szolgálta. Csatolták a meghívó szövegét, a meghívottak névsorát, valamint néhány névjegykártyát fénymásolatban. Hivatkoztak arra, hogy a jogszabályok nem írják elő, milyen jellegű nyilvántartásokat kell vezetni egy üzleti fogadásról. Az viszont teljes egészében életszerűtlen lenne, ha a résztvevőknek aláírásukkal kellene igazolniuk, hogy egy fogadáson részt vettek, főleg abban az esetben, ha külföldi állampolgárról van szó.
A cég álláspontját a hivatal nem fogadta el. Érvelésében rámutatott, hogy nem minősíthető üzleti tárgyalásnak, sem hivatalos tanácskozásnak a millenniumi fogadás, mégpedig a meghívottak széles köre miatt. Elrendelte a természetbeni juttatások után a 44 százalékos személyi jövedelemadó, valamint a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetését. Mivel az eseményen jelentős számban vettek részt olyan személyek, akik nem minősülnek belföldi illetékességűnek, az ő vonatkozásukban a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésétől eltekintett a hivatal. Az ünnepségen felszolgált étel, ital után a meghívottak nem fizettek térítést, így megállapította, hogy a társaságnak az áfatörvény szerint a termék adó nélküli forgalmi értéke után áfafizetési kötelezettsége keletkezik.


