Trumpnak most lett elege: a Pentagonból kiszivárgott dokumentum szerint felfüggesztheti egy NATO-tagállam tagságát
A Pentagon egyik belső dokumentuma szerint Donald Trump kormánya már azt is mérlegeli, hogy felfüggeszti Spanyolország NATO-tagságát, miután Madrid nem támogatta teljes mértékben az amerikai hadműveleteket az Irán elleni háborúban. A Reuters által megismertetett e-mail szerint Washington egyre nyíltabban büntetné azokat a szövetségeseket, amelyek nem biztosítottak katonai hozzáférést, bázishasználatot vagy légtérhasználatot az Egyesült Államok számára.
A dokumentum szerint az úgynevezett hozzáférési, bázis- és átrepülési jogok – angol rövidítéssel ABO – a NATO-tagság „abszolút minimumát” jelentik, és az amerikai vezetés szerint több európai partner ezt sem teljesítette. A Pentagonban ezért több szankciós lehetőség is magas szinten került napirendre, köztük az, hogy a „nehéz partnernek” minősített országokat kizárják fontos vagy presztízsértékű NATO-pozíciókból.
Az egyik legsúlyosabb opció kifejezetten Spanyolország felfüggesztése lenne.
Trump az elmúlt hetekben többször élesen bírálta a NATO európai tagjait amiatt, hogy nem küldtek haditengerészeti támogatást a Hormuzi-szoros megnyitására, miután a térség az Iránnal kirobbant légi háború miatt gyakorlatilag lezárult a globális hajózás előtt. Az amerikai elnök korábban még azt is felvetette, hogy az Egyesült Államok kiléphet a szövetségből. Egy április 1-jei Reuters-interjúban erre úgy reagált: „Ön nem tenné meg a helyemben?”
A mostani Pentagon-e-mail ugyanakkor nem az amerikai kilépést javasolja, és európai amerikai támaszpontok bezárása sem szerepel benne. A hangsúly inkább azon van, hogy Washington világos politikai üzenetet küldjön: a Trump-adminisztráció szerint a NATO nem lehet „egyirányú utca”, ahol az Egyesült Államok vállalja a fő katonai terheket, miközben az európai tagok kivárnak.
Spanyolország különösen célkeresztbe került, mert
Pedro Sánchez baloldali kormánya nem engedte, hogy az Egyesült Államok a spanyolországi bázisokat vagy a légteret iráni támadásokhoz használja.
Ez érzékeny pont Washington számára, mivel az amerikai hadsereg két stratégiai fontosságú létesítményt működtet az országban: a rotai haditengerészeti bázist és a moróni légibázist. A Pentagon szerint Spanyolország felfüggesztése katonailag korlátozott hatású lenne, szimbolikusan azonban rendkívül erős üzenetet hordozna.
A dokumentum nemcsak Madridot érinti. Egy másik opció szerint az Egyesült Államok újragondolhatná támogatását bizonyos európai „birodalmi maradványokkal” kapcsolatban is, például a Falkland-szigetek ügyében. Ez közvetlenül Nagy-Britanniát érintheti, hiszen a szigetek brit fennhatóság alatt állnak, de Argentína továbbra is igényt tart rájuk. Javier Milei argentin elnök, aki Trump szövetségesének számít, régóta hangsúlyozza ezt az ügyet.
Trump az Egyesült Királyság vezetőjével sincs jóban
Trump és Keir Starmer brit miniszterelnök viszonya is látványosan romlott az iráni konfliktus miatt. Az amerikai elnök többször bírálta Londont, amiért nem csatlakozott teljes mértékben az amerikai katonai műveletekhez, és Starmerre úgy utalt, mint aki „nem Winston Churchill”. Nagy-Britannia kezdetben nem engedélyezte, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokról támadja Iránt, később azonban elfogadta a védelmi jellegű műveleteket.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerint az iráni háború „sok mindent leleplezett” a NATO valódi működéséről. Arra figyelmeztetett, hogy
Irán nagy hatótávolságú rakétái ugyan nem érik el az Egyesült Államokat, Európát viszont igen,
ezért Washington szerint különösen érthetetlen az európai habozás. Szerinte ha a tagállamok akkor sem állnak ki egymás mellett, amikor valóban szükség van rájuk, akkor maga a szövetség értelme kérdőjeleződik meg.
A kérdés jogilag sem egyszerű: a Reuters szerint egyelőre nem világos, hogy a NATO-n belül egyáltalán létezik-e hivatalos mechanizmus egy tagállam felfüggesztésére. Politikai szempontból azonban már az is komoly figyelmeztetés, hogy ez a lehetőség egyáltalán felmerült a Pentagon legfelsőbb szintjein. Ez azt mutatja, hogy Trump számára a NATO jövője már nem pusztán diplomáciai vita, hanem nyílt hatalmi nyomásgyakorlás kérdése lett.
