Figyelmeztető adat érkezett a KSH-tól: csökken a foglalkoztatottság, nő a bizonytalanság a munkaerőpiacon
A magyar munkaerőpiac 2026 első negyedévében továbbra is stabilnak tűnik, de a részletes adatok már egyértelmű lassulást jeleznek: csökkent a foglalkoztatottak száma, mérséklődött a foglalkoztatási ráta, miközben a munkakeresés átlagos ideje is hosszabb lett. A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint márciusban 4 millió 646 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalék volt, ami továbbra sem számít magasnak, de a trend már kevésbé kedvező.
A január-márciusi időszak átlagában a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 4 millió 627 ezer főt tett ki, ami 65 ezerrel maradt el az előző év azonos időszakától. A visszaesés mindkét nemnél látható: a férfiak foglalkoztatottsága 36 ezer fővel, 2 millió 457 ezerre csökkent, míg a nőké 29 ezer fővel, 2 millió 170 ezerre mérséklődött. Ez arra utal, hogy a gazdasági lassulás nem egyetlen szektort vagy társadalmi csoportot érint, hanem szélesebb körben jelenik meg a munkaerőpiacon.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 4 millió 440 ezer főre csökkent, ami 85 ezres visszaesést jelent egy év alatt.
A közfoglalkoztatottak száma 69 ezer fő volt, míg külföldön 119 ezren dolgoztak.
A 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 74,8 százalékra csökkent. A férfiaknál ez 78,6 százalék, a nőknél 70,9 százalék volt. Bár a KSH szerint az előző évhez viszonyított változás mintavételi hibahatáron belüli, az irány így is figyelmet érdemel: a magyar gazdaság az elmúlt években kifejezetten a magas foglalkoztatottságra építette növekedési narratíváját, ezért minden csökkenés érzékeny jelzés a piac számára.
Egyre tovább tart munkát találni
A munkanélküliségi adatok kettős képet mutatnak. Márciusban 219 ezer munkanélkülit mértek, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt. A teljes első negyedév átlagában 226 ezer fő számított munkanélkülinek, a ráta pedig 4,7 százalékot ért el. A férfiaknál 122 ezer, a nőknél 104 ezer munkanélkülit regisztráltak, a ráta gyakorlatilag azonos szinten alakult: férfiaknál 4,7, nőknél 4,6 százalék.
A munkakeresés átlagos időtartama már 12,2 hónap volt, vagyis sokan már egy évnél is tovább keresnek munkát.
A három hónapnál rövidebb ideje állást keresők aránya 35,3 százalékra csökkent, ami 8,1 százalékpontos romlás egy év alatt. Eközben a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 7,7 százalékponttal, 28,4 százalékra nőtt, míg az egy évnél hosszabb ideje állást keresők aránya lényegében változatlanul magas, 36,3 százalék maradt. Ez arra utal, hogy a vállalatok óvatosabban vesznek fel új dolgozókat, és a munkaerőpiac rugalmassága gyengül.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai kedvezőbb képet mutatnak: március végén 223 ezer nyilvántartott álláskereső volt, ami 4,1 százalékos csökkenést jelent éves alapon. Ez részben abból adódhat, hogy a KSH felmérése és az NFSZ nyilvántartása eltérő módszertannal dolgozik, de azt is jelzi, hogy a hivatalosan regisztrált álláskeresők száma nem feltétlenül tükrözi teljesen a munkaerőpiaci nehézségeket.
Kegyetlen szigorítás a szomszédban: előre le kell tenni az asztalra a cégeknek a külföldi munkavállalóik kitoloncolásának költségeit
A román kormány az Európai Unión kívülről érkező külföldi munkavállalók toborzását szigorító sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön, amely egy internetes platform létrehozásával egyszerűsíti és átláthatóvá teszi az érdekelt vállalkozások hozzáférését a külföldi munkaerőhöz, gyorsítja az eljárásokat és az érintett hatóságok közötti kommunikációt – közölte a kormányszóvivő.
Ioana Dogioiu a kormányinfón elmondta: a jogszabály az illegális migráció és a vendégmunkásokkal szembeni visszaélések megfékezését, illetve a hazai munkaerőpiac védelmét célozza.
