A magyar választás előtt növelte a tétet Brüsszel – de mi lesz most ebből?
A Tisza Párt egyik leggyakrabban emelegetett és feltehetően egyik leghatásosabb kampányígérete volt a felfüggesztett EU-pénzek "visszaszerzése". Brüsszel – ahol óvakodtak nyíltan beleavatkozni a magyar választásba – meredeken növelte a tétet a szavazás előtti időszakban. Az ugyanekkor létrehozott ukrán olajblokád a választást követően tüstént megszűnt, mert Kijevnek sürgős megszerezni az uniós gigatámogatást. De vajon hasonlóan sebesen megnyílik a bezárt ajtó a védelmi beruházásokra Budapestnek utalandó hatalmas összeg előtt is?
A Safe-programról van szó, amelyet azért hoztak létre, mert új NATO-vállalásaival, eredendő Ukrajna-barátságával és a Kreml elleni félelmekkel összhangban az Európai Unió felpörgetné tagállamaiban a katonai beruházásokat. Erre hatalmas összegeket szántak: 150 milliárd eurót (csütörtöki árfolyamon 55 ezermilliárd forintot).
Ez nem vissza nem térítendő támogatás, hanem hitel – amely azonban a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású. Van jelentős súlyú tagálllam, ahol szélsebes eladósodása közepette még ez is fűtött politikai vitát váltott ki, mindenesetre
sok tagállam lecsapott az olcsó pénzre.
A legnagyobb csomagot igénylők közt volt az a Magyarország is, amelytől évek óta hatalmas egyéb összegeket tart vissza Brüsszel, nem szűnő jogállami aggályokra hivatkozva.
Márciusig mindenkinek meg is ítélte Brüsszel a kért pénzeket, egyet kivéve. A legnagyobb összegeket a következő tagállamok igényelték:
- Lengyelország — 43,73 milliárd euró,
- Románia — 16,68 milliárd,
- Franciaország — 15,09 milliárd
- Olaszország — 14,90 milliárd
- Magyarország — 16,22 milliárd (amit egyedül ennek a tagállamnak nem ítéltek oda).
A választás előtt pakoltak rá a tétre, miközben az olajblokáddal nem foglalkoztak érdemben
Miközben voltak, akik az Egyesült Államokat vádolták a magyar választásokba való beavatkozással elnöke és alelnöke Orbán Viktor melletti kiállásuk miatt – Brüsszelben nem beszéltek, hanem cselekedtek.
A magyar kormányfő nehéz helyzetbe hozását szolgálta a választás előtt két és fél hónappal kezdett ukrán olajblokád, amely ellen Brüsszel nem lépett fel hatékonyan. A kampánytémává vált uniós pénzek tétjét pedig azzal növelték, hogy hozzácsaptak egy újabb hatalmas tételt.
Márciusra minden igénylő tagállam számára jóváhagyták a kért Safe-pénzeket, Magyarország azonban látványosan kimaradt. Ezzel majdnem megduplázódott az országtól visszatartott uniós pénz összege. Ha csak ezt a tételt sikerülne megszerezni a választáson győztes Magyar Péternek – akit támogatásáról biztosított Orbán Viktorral szemben a "hivatalos" Brüsszel –, az hatalmas siker, és egy fontos választási ígéret gyors teljesíése lenne.
De vajon lehetséges ez? Mi fog történni?
EU-pénzek: a Safe milliárdjai sem érkeznek postafordultával, és bőven lehet áruk
Ukrajna, hogy s hogy nem a csütörtökön kezdődő EU-csúcsra kijavította a kijevi hivatkozás miatt orosz támadásban működésképtelenné vált Barátság kőolajvezetéket. Miközben az orosz olaj újra megindult Szlovákia és Magyarország felé, elhárult a magyar vétó az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelfelvétel előtt is.
A pénz Ukrajnába érkezése azért még hetekig eltarthat, de vajon még ennél is hamarabb kinyílhat az ajtó a magyar Safe-pénzek előtt? Aligha.
Konkrétan nem indokolta Brüsszel, miért nem döntött márciusban a magyar pénzről is, amikor a többi tagállam közül az utolsó kettő is jóváhagyást kapott. De nyilvánvalóan ugyanazok a megfontolások vonatkoztak erre az összegre is, mint a korábban visszatartottakra: a jogállami és korrupciós aggályok.
A Tisza Párt felülvizsgálja a tervet, ez biztosan időveszteséget jelent
Magyar Péter már napokkal a választás után megkezdte a tárgyalást Brüsszel képviselőivel az uniós pénzekről.
Magyar Péter leendő kormánya korrupciós aggályokra hivatkozva felülvizsgálná a SAFE védelmi tervet, amelyet Orbán Viktor kormánya nyújtott be az Európai Bizottságnak, ám Brüsszel nem fogadta el eddig különböző okokra hivatkozva– erről szerdán értesült az Euronews.
Egy ilyen felülvizsgálat biztosan időveszteséget jelent, ha pedig Brüsszelben megkövetelik a távozó kormánytól elvárt jogszabályi és intézményi változtatásokat is, az további csúszáshoz vezethet. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy ha az új kormány megszerez EU-pénzeket, a védelmi program a lista elejére kerül.
Előkép van, a helyzet más és alakul
A központosodó uniós döntéshozásban természetesen világosan egyre nagyobb előszeretettel alkalmaznak politikai indíttatású kivételeket. Előfordulhat, hogy tényleges intézkedések helyett megelégednek az ígéretekkel.
Ebben az esetben erősen kilógna a lóláb. Mindenesetre van előkép: 2024. februárjában, mindössze három és fél hónappal a konzervatív PiS választási veresége után, Brüsszel 137 milliárd euró visszatartott pénzt szabadított fel Lengyelország számára, úgy ítélve meg, hogy a korábbi jogállami aggályok megszűntek, az ország ennyi idő alatt és az addig meghozott intézkedésekkel hirtelen jogállammá vált.
Különbségek is vannak azonban.
Akkor időben csak a karácsonyi szünet állt az útban, nem a sokkal hosszabb nyári, mint a jelen esetben. A PiS kihullása után "kerékkötőnek" még mindig ott maradt a magyar konzervatív kormányfő, Orbán Viktor – ebben a tekintetben tehát akkor nem hozott gyökeres változást a választás.
Jelen esetben azonban, amikor ezen a fronton már Orbán Viktor is kiütve, az a félő, hogy a jövő évi francia választás újabb és termetesebb akadályt gördít a hivatalos brüsszeli politika útjába. Ezért addig súlyos döntéseket hoznának meg, a hétéves költségvetéstől és szabályaitól akár Ukrajna EU-tagságáig. Alkalomadtán a Tisza Párt választási ígéreteinek ellentmondó formában.
Az új magyar kormányt úgy lehet a leghatékonyabban bent tartani a sorban, ha marad számára tét,
erre a célra pedig az eurótízmilliárdok tökéletesen megfelelnek. Ugyanígy jártak volna el, ha más a magyar választás eredménye, csak akkor bizonyos alapkérdésekben kisebb reményekkel.
Közben természetesen más frontokon is folyik az előrenyomulás, felvetődött például, hogy külügyi alapkérdésekben megszüntetnék az egységes szavazás követelményét az Európai Tanácsban.
