Váratlan volt a gázáremelés

A kormány ebben az évben közel 3 milliárd forintot juttat a közintézményeknek, az október 15-i gázáremelés kompenzációjára, jövőre viszont már csak ahhoz kapnak majd állami segítséget ezek a fogyasztók, hogy racionalizálják felhasználásukat - mondta egy korábbi nyilatkozatában Hatvani György, a gazdasági minisztérium energetikai helyettes államtitkára az áremeléssel kapcsolatban. Akkor még nem volt teljesen világos, hogy az egyes nagyfogyasztói csoportokat milyen mértékben érinti az átlagosan 16,4 százalékos áremelkedés, de az ismert volt, hogy a legnagyobb fogyasztók csak jelképes drágulásra számíthatnak. Azóta kiderült, azok az óránként 500 köbméternél nagyobb mennyiséget vételező felhasználók, akik számára 2000 novemberében 42 százalékkal emelkedett a földgáz ára, most csak 2,4 százalékos drágulást kell elkönyveljenek. Az eddig leginkább kedvezményezett ipari felhasználók körében viszont az áremelés elérheti, sőt meg is haladhatja a 40 százalékot.

Drucker György azt mondja, a kettős árrendszer a mostani intézkedéssel korántsem tűnt el. Igaz ugyan, hogy a belső viszonyok számos tekintetben világosabbak lettek október 15-től, de a rendszer talán még bonyolultabb lett, mint volt korábban.

Mint ismert, az új gáztörvénnyel összefüggésben új árszabályozási mechanizmus lép életbe 2004. január 1-jével. Ennek alapelve, hogy az árakat a mindenkor érvényes úgynevezett vezető piaci árhoz, Magyarország esetében az orosz importárhoz kell igazítani. Ugyanakkor az áraknak fedezniük kell a szolgáltatók indokolt költségeit és - Hatvani György szavaival élve - a tisztes polgári nyereséget. Az elmúlt években gyakorlatilag egyik feltétel sem teljesült, jóllehet az előző gáztörvény, illetve a korábban érvényben volt árszabályozási mechanizmus szerint ugyanezeknek az elveknek kellett volna érvényesülni. A Mol Rt. számára azonban még az importárra sem adott fedezetet a hatósági ár, nemhogy a gázipari infrastruktúra fejlesztését, karbantartását lehetővé tette volna.

Az IEF főtitkára jelzi, elvileg a magyarországi energiaiparban az árszabályozás a korábbi években is világos és kiszámítható volt, a gyakorlatban azonban - és ez a földgáziparban volt különösen jellemző - hagyományosan igen erős politikai befolyás érvényesült és eredményezett váratlan lépéseket. A szervezet 2000 novemberében az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, s épp az ügyben kérte a taláros testület állásfoglalását, hogy ha van egy gázárszabályozásról szóló jogszabály, akkor vajon a gazdasági miniszter, aki az árhatósági jogkört gyakorolja, mennyiben szakadhat el a számára adott felhatalmazástól. A gyakorlat azt mutatja, hogy elég jelentős mértékben elszakadhat az árak, a díjcsoportok és a tarifák kialakításával kapcsolatban. Az Ab-nek azonban máig nem volt ideje az IEF-beadvánnyal érdemben foglalkozni és állást foglalni, jóllehet a döntés nemcsak a három évvel ezelőtti áremelés megítélése szempontjából volna lényeges, hanem általában is keretet szabna a mindenkori gazdasági miniszternek.