Állami bérlakásprogram akadályokkal?

A meghirdetett állami bérlakásprogram elcsendesülni látszik, vagy a hétköznapi helyére kerül? Talán mind a kettő közelít egymáshoz? Nem tudni a pontos választ, de néhány súlyos kérdés még mindig nehezíti a nagy volumenű döntéseket és várakoztatja a valóban rászorultakat hogy saját otthonuk legyen - fejtette ki lapunknak dr. Kállai Pál, a Paulus-Invest Befektetési Tanácsadó Rt. elnöke. A szakértő úgy látja, hogy az önkormányzatok megmozdulni látszanak bérlakások létesítésében, az állami beruházási hozzájárulás talán elérhetővé válik számukra, ha saját erővel is rendelkeznek majd. De a magántőke továbbra is a magas színvonalú és pénzpiaci szempontból a betéti kamatoknál magasabb bérletidíj-hozamú struktúrában marad - figyelmeztetett.

Jelenleg egy bérlakás minimális önköltsége 180-250 ezer forint négyzetméterenként, ennek pl. 9 százalék/év tőkekamatnál 1350, illetve 1875 forint/hó/m2 lakbérvonzata adódik, ami a tőkemegtérülés és az egyéb járulékos költségek fedezetét nem tartalmazza, de így is mintegy duplája a megcélzott bérlőrétegek teherviselő képességének - tette hozzá Kállai Pál.

Legalább 6-8 problémacsoportot észlel a beruházási és üzemeltetési területen (amortizáció, vagyonbiztosítás, üzemképesség fenntartása, kihasználtsági veszteség, kifizetetlen lakbérkövetelés és -behajtás költsége, szándékos rongálás költsége stb., melyek tovább növelik a bérbeadás kockázatát). Ezek fedezete a realizálható lakbér színvonalában legtöbb esetben nem szerepel.

A gazdasági vállalkozások szempontjából csakis diszorientációt kelt, hogy az alacsony bérű bérházaknál a tőkebefektetés megtérülésével csak az ingatlan értékesítése kapcsán számolhatunk, a bérleti díj a szokásos üzleti vállalkozás kalkulációs tényezőire csak részben nyújt fedezetet, illetve a "bérház" jellegű üzleti vállalkozást jelenleg mind a beruházási, mind a bérbeadási áfa terheli.