Nálunk nem lesz horvát autópálya-csoda
Az Európai Unió fenntartásai miatt a magyar kormány egyelőre letett arról, hogy a horvát autópálya-építést koordináló cég is közreműködjön szaktudással és kapacitásokkal a magyarországi autópálya-építkezéseknél - tudta meg a Világgazdaság tárcaforrásból. Stanko Kovac, a horvát sztrádaépítést koordináló Hrvatske Autoceste igazgatója korábban felajánlotta cége közreműködését. Információink szerint az M6-os út megvalósításánál már számoltak is a Hrvatske Autoceste bevonásával.
A korábbi elképzelésektől eltérően már a kormány múlt heti ülésén elfogadott, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvénytervezetről készült előterjesztésben sincs utalás a horvát "csodamódszerekre", amelyek nincsenek összhangban a közbeszerzési törvénnyel. Déli szomszédunknál 2001 és 2005 között összesen 450 kilométernyi új sztrádát építenek. Magyarországon ugyanebben az időszakban alig valamivel több mint 280 kilométernyi új gyorsforgalmi út épült, illetve épül. Úgy tudjuk, a horvát közreműködésről való lemondás gondot okozhat, mert az M6-os megvalósításánál ezzel a lehetőséggel számoltak.
Információink szerint a szaktárca eredetileg azt tervezte, hogy a horvát autópálya-építési módszert és az annak importját lehetővé tevő megoldást - általában és nem nevesítve - is belefoglalják a jogszabályba. Ez azt jelentette volna, hogy a lebonyolító cégre - adott esetben például a Hrvatske Autoceste horvát autópályacégre - bízhatták volna a beruházást, beleértve a finanszírozás megszervezését is. Biztos, ami biztos alapon a módszert Brüsszelben szondázták, ott azonban nem találták EU-konformnak. Emiatt szinte az utolsó percben kikerült a tárca előterjesztéséből, fejtörést adva az M6-os - korábban horvát módszerrel tervezett - megvalósításával kapcsolatban. A kormány ez évben elfogadott sztrádafejlesztési programja szerint az M6-os autópálya Budapest-Dunaújváros szakaszának (beleértve az M0-s hidat) 2006-ban kell megépülnie.
Az állami és magánerőt ötvöző PPP megoldás alkalmazásáról nem végleg mondtak le a sztrádafejlesztésnél - tudtuk meg. A sztrádaprogramról szóló kormányhatározat is tartalmazza, hogy a gazdasági és közlekedési miniszternek meg kell vizsgálnia a fejlesztésekhez közigazgatási és magánvállalkozási társulás, valamint operatív lízing formájában bevonható magántőke felhasználásának lehetőségeit. Délnyugati szomszédunknál, mint Stanko Kovac, a horvát autópálya-beruházást koordináló állami Hrvatske Autoceste igazgatója a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, 2008-ra elkészülnek a teljes, 1500 kilométeres sztrádahálózattal.
Kizárólag elhatározás és pénz kérdése az autópálya-építés - mondják a magyar építőipari társaságok vezetői. Dunai György, a Betonútépítő Rt. elnök-vezérigazgatója érdeklődésünkre közölte, hogy a magyar mélyépítők is rendelkeznek évi 150 kilométernyi autópálya megépítéséhez szükséges kapacitással, csak a hozzávetőlegesen 200 milliárd forintnyi forrás hiányzik. Szakmai körökben elfogadott, hogy egy kilométernyi sztráda megépítése átlagosan 1,5 milliárd forintba kerül.
Az autópálya-építés legolcsóbban állami hitelből finanszírozható. Dunai György emlékeztetett, hogy a magyar mélyépítő cégek rendeléshiánnyal küszködnek, ezért szívesen fogadnák a nagy autópálya-építési projekteket. Jellemző, hogy a legnagyobb cégek kisebb munkák elnyeréséért is ringbe szállnak, egy-egy járdaépítési tenderen is sokszor 50-60 cég versenyez.
