Sztrádaépítés ipari hulladékok felhasználásával

Nagyobb lendületet vehet az ipari hulladékok másodnyersanyagként való hasznosítása, miután a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakértői elkészítették az első konkrét javaslatokat az országszerte fellelhető különféle ipari maradványanyagok útalapokba történő beépítésére. A nyugat-európai országok jelentős részében elterjedt gyakorlat az ipari hulladékok felhasználása az útépítésekhez, sőt Francia- és Németországban jogszabályi kötelezettség írja elő a hasznosítást, amely szükségtelenné teszi, hogy minden nagyobb útépítéshez újabb felszíni bányákat nyissanak.

A magyarországi ipari hulladékok hasznosításának elősegítése érdekében a GKM egy közhasznú szervezet alapítását kezdeményezte, s az erre vonatkozó határozati javaslatot a kormány várhatóan még novemberben megtárgyalja - közölte Erős György. A gazdasági tárca miniszteri biztosa kérdésünkre elmondta: a szervezet feladata lesz, hogy a magyarországi útépítések kapcsán javaslatokat dolgozzon ki, hol, milyen technológiával, milyen pályázati feltételek mellett kerüljön sor az ipari hulladékok felhasználására. Ugyanakkor még nem egyértelmű, hogy a javasolt szervezet milyen formában valósulhat meg, mivel a Miniszterelnöki Hivatal a folyamatban lévő tárcaegyeztetések során felvetette egy szélesebb jogkörrel rendelkező kormánybiztosság felállításának lehetőségét is.

Az új szervezet létrehozásáig a GKM és útépítési szervei, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt., a Közlekedéstudományi Intézet és a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete szakértőinek részvételével egy munkacsoportot alakítottak, amely az M3-as, az M6-os és az M0-s sztráda építése kapcsán elkészítette az első konkrét javaslatokat az építkezések körzetében fellelhető ipari hulladékok felhasználására. A GKM által is jóváhagyott javaslatokat az NA Rt.-nek továbbították, amely a tervezési feladatoknál, valamint a kivitelező cégek kiválasztását célzó közbeszerzési eljárásoknál is köteles ezeket figyelembe venni. "A közbeszerzési eljárások lefolytatására két alternatívát dolgoztunk ki. Az egyik, hogy kötelezően írják elő, hol milyen arányban legyen kötelező ipari hulladékokat felhasználni az útalapok építésénél. A másik lehetőség, hogy a tendereztetés során jutalmazzák többletpontokkal azokat a pályázókat, amelyek alternatív anyagokat, így ipari vagy más: üveg-, gumi-, esetleg műanyaghulladékokat használnának fel a beruházás során" - fejtette ki Erős György.

A munkacsoport az M30-as, az M8-as, valamint az M6-os további szakaszainak építésére újabb javaslatok kidolgozásába kezdett, míg hosszabb távon, a kabinet kedvező döntése esetén, a felálló új szervezet a teljes országos közúthálózat, az önkormányzati utak, sőt a mezőgazdasági és kerékpárút-hálózat építésére is kiterjesztené tevékenységét. Azaz az NA Rt. mellett a közútkezelő kht.-knek, valamint az önkormányzatoknak is javaslatot tennének a hulladékok optimális alkalmazására. A GKM miniszteri biztosa szerint ehhez először egy új országos térképet kell készíteni az ipari hulladékok számbavételére, felmérve a fellelhető nagyobb anyagmennyiségek minőségét is.

Magyarországon legutoljára az előző évtized elején, az akkori Földtani Intézet végzett országos felmérést a hasznosításra váró ipari hulladékokról. A vizsgálat szerint mintegy 160 millió köbméter ipari pernye, 40-45 millió köbméter kohósalak, valamint nagyjából másfél milliárd köbméter bányászati jellegű hulladék található az országban. Emellett az építési és bontási tevékenységből évi mintegy 3-3,5 millió köbméter hulladék keletkezik, amelynek kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják jelenleg. Kisebb mennyiségben ugyancsak szóba jöhet útépítéseknél az üveg-, gumi- és műanyaghulladék felhasználása. Üveghulladékból évente 150-160 ezer, míg használt gumiból 40-50 ezer tonna keletkezik évente. Az utóbbi az aszfalt minőségét javíthatja, s ugyancsak ígéretes a műanyaghulladékok felhasználása adalékanyagként a bitumenbe. Az ipari hulladékok együttes mennyisége a becslések szerint évente mintegy 10 millió köbméterrel növekszik.

A környezeti haszon mellett az ipari hulladékok felhasználásának másik előnye, hogy a felhasználásra szánt anyagok előkészítéséhez szükséges iparág az ország elmaradottabb térségeiben jelentős számú képzetlen munkaerőt szívhat fel, legalábbis a nyugat-európai országok tapasztalatai ezt mutatják. A GKM miniszteri biztosa szerint az ipari hulladékok ára ugyancsak versenyképes lehet az elsődleges nyersanyagokéval, igaz, az egyes esetekben jelentős eltérések lehetnek a minőségtől, illetve a szállítási költségektől függően. (NIG)