Génmanipulált trójai falovak az EU-ba?

Az EU-ban nem engedélyezett gm-összetevőjű vagy a gm-tartalom feltüntetése nélküli élelmiszerek is bekerülhetnek az uniós piacokra a május 1-jén csatlakozó országokból. Hiába közel azonosak az unióban és tíz új majdani tagországában a genetikailag módosított élelmiszerek előállítási és forgalmazási szabályai, ha azok betartása az utóbbi országokban a megfelelő eszközök hiánya miatt nem ellenőrizhető. Az aggódó környezetvédők szerint a fentiek alól kivétel Magyarország, melynek ezáltal növekvő uniós élelmiszer-eladásra nyílhat lehetősége. A Guardian cikke megbízhatónak nevezte a csehországi termékeket is.

Bár nemsokára Magyarországon is beadnak néhány kérvényt gm-tartalmú élelmiszer forgalmazására, legálisan még nincs a hazai piacon ilyen ár - válaszolt lapunknak Takács Krisztina, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal illetékese. Utóbbi téren tisztább képet teremt majd az a vizsgálat, amelyet rövidesen négy fő termékcsoportra összpontosítva az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) indít rövidesen. Vajda Boldizsár, az intézet laboratóriumának vezetője elmondta: a munka költségeit az oktatási tárca pályázatán nyert mintegy húszmillió forint fedezi. Ebből a tesztsorozathoz szükséges műszerbeszerzésre és módszertani fejlesztésre is költenek. A szója-, a kukorica-, a burgonya- és a paradicsomtermékekre koncentrálnak majd, de lehet, hogy az utóbbi rovására más növény is bekerül be a vizsgálatba.

Nincs ellenőrzési kötelezettsége az OÉTI-nek, gm-összetevő után tehát főként az árujukat behozó kereskedők megbízásából kutat. Jórészt szójatartalmú élelmiszerekkel keresik fel, ezeknek eddig 1-2 százalékában bukkantak genetikailag módosított alkotórészre. Nem tudható, mi lett ezen élelmiszerek sorsa. Az OÉTI nem hatóság, nem utasíthatja intézkedésre a hozzá fordulókat. Olyan gm-tartalmú árura is bukkanhatunk a boltban, amelyeken legálisan nem szerepel a gm-összetevő, mert a termék forgalombahozatali engedélyét még azelőtt (bő két éve) adták ki, amikor a gm-tartalmat még nem vizsgálták.

Éppen a forgalombahozatali engedély időpontja váltotta ki az uniós környezetvédők mostani aggodalmát is. Azok a gyártók ugyanis - például a Monsanto és a Pioneer -, amelyek a csatlakozó országokban termesztenek gm-növényt, megtehetik, hogy azokat ott május 1-je előtt engedélyeztetik. Így termékeik trójai falóként válnak majd uniós termékekké. Főleg a lengyel- és csehországi gm-kukorica megjelenése várható Iza Kruszewska szerint, aki a Northern Alliance környezetvédő és fejlesztőcsoport illetékese. Aggodalmát környezetvédő csoportok vizsgálati eredményeivel is alátámasztotta. Eszerint a csatlakozásra váró tagországokban az élelmiszerek egy része gm-tiszta, más részében annyi gm-összetevő van, amennyit az EU-ban már szerepeltetni kell az áru címkéjén.

A biotech cégek egyébként már 1996 óta forgalmazhatnak bizonyos gm-élelmiszereket. Ha abban engedélyezett gm-összetevőből 0,9 százaléknál több található, akkor azt a csomagoláson fel kell tüntetni. Amelyek olyan gm-összetevőt tartalmaznak, amelyek forgalmazását az EU nem engedélyezte - például a gm-burgonya -, majd szintén a boltokba kerülhetnek, de ezeknél már a 0,5 százalékos gm-tartalmat is fel kell tüntetni. Ez utóbbi megkötés éppen azon csatlakozó országok miatt született, amelyekben olyan, genetikailag módosított összetevő van, amilyet az EU-ban nem engedélyeztek - mutat Beate Gminder, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi szóvivője. Ő egyébként e téren derűlátóbb, szerinte e gond megoldódik az uniós csatlakozás idejére. Az EU egyébként segíteni fogja a csatlakozó országok illetékes hatóságait, hogy az élelmiszerek összetételét ellenőrző laboratóriumokat állítsanak fel.

A környezetvédők aggódnak Ukrajna miatt is, ahol már 1997 óta termesztenek gm-burgonyát, valamint Románia és Bulgária, amelyek 2007-ben szeretnének belépni az unióba. Romániában a gm-termények széles skáláját termesztik. Éppen ezért vonzó számukra, hogy Magyarországon erős a szándék a gm-mentes vetőmagtermesztés megtartására. Magyarországon és Csehországban is tökéletesen felszerelt laboratóriumok vannak a növények és élelmiszerek bevizsgálására. Feltehetően a legtöbb csatlakozó országban is gm-mentes növényeket termesztenek, de ez éppen a tesztlehetőségek hiánya miatt nem jelenthető ki teljes biztonsággal.