Mintha lakói nyomtalanul tűntek volna el: hátborzongató romokra bukkantak Pécsnél

A Pécsbányához tartozó Nagybányaréten részben a növényekkel benőtt falak, a beomlott bejáratok és az elszórtan heverő kövek olyan benyomást keltenek, mintha egy rég eltűnt település maradványai rejtőznének a fák között. A felfedezés érdekessége, hogy a területen ma is található szén, ami tovább erősíti a hely bányászati múltjának jelenlétét. Nagybányarét története szorosan összefonódik a mecseki szénbányászat fénykorával. 

A Pécs környéki feketeszén bányászata 1782-ben kezdődött meg, Vasason. A XIX. sz. közepéig a Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) megjelenéséig főként magántulajdonban lévő apró üzemekben folyt a termelés, amelyek egyenként csak néhány munkást foglalkoztattak – derül ki dr. Erdősi Ferenc A pécsi bányatelepek című munkájából.  A 19. század második felében a térség a DGT fontos működési területe volt, amely a bányászat mellett a munkások letelepítését is megszervezte. Az erdő mélyén sétálva több, részben földbe süllyedt, boltíves pince maradványaira bukkantak. 

Mire volt jó ez a pincesor?

A korabeli adatok szerint már az 1870-es évek elején több ezer ember élt a Pécs környéki bányászkolóniákon, és a lakosság jelentős része külföldről érkezett. A gyors ipari fejlődés következtében rövid idő alatt egész telepek épültek ki. Lakóházak, közösségi épületek, kocsmák és egyéb kiszolgáló létesítmények jelentek meg a korábban szinte lakatlan területeken. Nagybányaréten önmagában is több kolóniaépület állt, egészen sokáig élhettek itt, hiszen még a vezetékes áramot elhozták ide – írja a Bama.

A kirándulók által „megtalált” – annyira nem is rejtélyes – pincék funkciója többféle lehetett, hiszen szolgálhattak élelem- és bortárolásra, ami a bányászcsaládok számára fontos lehetett, de nem kizárt az sem, hogy egy részük a szén vagy a bányászathoz kapcsolódó eszközök ideiglenes raktáraként működött. A különböző funkciók akár egymás mellett is létezhettek, ami még összetettebbé teszi a hely történetét.

Szén, szén, szén

A területen ma is megtalálható szénmaradványok nem véletlenül maradtak fenn. A bányászat során nem minden gazdaságosan kitermelhető réteget hasznosítottak, és jelentős mennyiségű, gazdaságtalanul feldolgozható szén maradt vissza. Emellett a felszíni és sekély művelésű részeken gyakran csak részleges kitermelés történt, a bányák bezárása után pedig sok esetben elmaradt a teljes rekultiváció. A természet ugyan fokozatosan visszahódította a területet, de a földben és a felszínen egyaránt megőrződtek a bányászat nyomai.