Jogszerűtlen elszámolások
A társasági adóról szóló törvényben foglaltak szerint nem sorolandó a vállalkozás érdekében felmerülő költségek közé az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha az alapjául szolgáló írásbeli szerződésből a szolgáltatás jellege és tartalma, valamint a szerződés tényleges teljesülése nem állapítható meg.
Az elmúlt években több revízió megállapításai is aláhúzták ezen következtetés helytálló voltát.
Egy társaság részére 2001 februárjában egy sportegylet reklám címén egymillió forint plusz áfát számlázott. A számlához kapcsolódóan a társaság szerződést és teljesítésigazolást nem tudott bemutatni az ellenőrzéskor, és ilyeneket a sportegylettől sem tudott beszerezni. Ezek után a társaság adóalapját megnövelték.
Egy második példa: a társaság 2001. évi adózás előtti eredménye terhére 20 millió forintot számolt el egy rt. számlája alapján, s visszaigényelte a költségvetéstől az általános forgalmi adót. A revíziónak átadott számlán marketingszolgáltatás szerepelt, ám a csatolt kimutatásból kitűnt: nem történt szolgáltatásnyújtás. A kapcsolt vállalkozásnak minősülő, közös vezetés alatt álló rt. a termékek árcsökkenéséből fakadó veszteségét számlázta át. A revízió szerint a termékek árváltozása miatti veszteség nem függ össze a gyártó cég, azaz a vizsgált társaság vállalkozási, bevételszerző tevékenységével. A ráfordításként elszámolt öszszeg a revízió szerint nem maradhatott ki a társasági adóalapból.
A harmadik példa: a vállalkozás 2000 folyamán az ellenőrzéskor átadott tanúsítvány szerinti számlákkal több millió forintot számlázott a társaságnak tanácsadás címén. Néhány számlához a társaság szerződéseket sem tudott felmutatni. A revízió - igazolás, elszámolás hiányában - egyik számla esetében sem tudta megállapítani a tényleges teljesülést, illetve annak mibenlétét. Emiatt a tanácsadói szolgáltatást nem tudta elfogadni a vállalkozás érdekében felmerült költségként.
A negyedik eset: a társaság 2002 novemberében megbízta a vagyonkezelő rt.-t egy kft. végelszámolói feladatainak végrehajtásával. Az rt. a végelszámolt gazdálkodó szervezetnek az adózók nyilvántartásából való törlését követően megküldte a társaságnak a szerződés szerinti összegről a számlát. A számlát a társaság elszámolta költségként, és visszaigényelte az áfát. Tekintettel arra, hogy a kft. megszüntetése a revízió megállapítása szerint nem függ össze a társaság bevételszerző tevékenységével, a költségként elszámolt összeget sem fogadták el vállalkozási célú ráfordításként, s a cég társasági adóalapját megnövelték.
Az ötödik példa: 2000-ben a társaság megbízott egy vagyonkezelő rt.-t, végezze el nyolc ingatlan értékbecslését. Az ingatlanok a tulajdonosok másik vállalatának a tulajdonát képezték.
A hozzájuk kapcsolódó kiadásokat a tulajdonos, és nem a vizsgált rt. számolhatta volna el.
A társaság ennek ellenére a számlázott 1,2 millió forintot elszámolta adózás előtti eredménye terhére, s levonta a vagyonkezelő rt. által áthárított általános forgalmi adót.
Eljárása ellentétesnek bizonyult a társasági adóról szóló törvényben foglaltakkal, mivel az ingatlanértékelés költségei nem függenek össze az adózó bevételszerző tevékenységével.
A társasági adóról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy növelni kell az adózás előtti eredményt az olyan költségként elszámolt összeggel, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel.


