Nehézkes a gázpiac nyitása Magyarországon

A földgázpiac január 1-jei megnyitását követően három cég lépett ki a szabadpiacra: a BorsodChem Rt., a TVK Rt. és a Nitrogénművek Rt. A kínálati oldalon egyelőre három szereplő van jelen, a Mol piaci kereskedőcége, az E.On és az Eural Transgaz érdekeltségébe tartozó Első Magyar Földgáz- és Energiaszolgáltató Kft. (Emfesz). Habár a Mol ajánlatai valamelyest jobb kondíciókat tartalmaznak a közüzemi szerződéseknél, az Emfesz tűnik a legaktívabbnak. Ám elemzők szerint, mivel új szereplő, esetében az úgynevezett partnerkockázat némiképp nagyobb, mint a Molnál vagy az E.Onnál.

A piac további bővülését leginkább a kínálat és a gázimporthoz szükséges infrastruktúra szűkössége akadályozza Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza szerint. A baumgarteni és a beregdaróci betáplálási pontok mellett egy harmadik külső kapcsolatra is szükség lenne. Ilyen lehet a Szlovákiában, a magyar határ mentén futó tranzitvezetékhez csatlakozás, ami 10 milliárd forintba kerülne.

A kínálati oldalon a versenyt élénkítené, ha a Gazprom, illetve az érdekeltségébe tartozó kereskedőcégek mellett más társaságok is megjelennének. Ilyenek lehetnek akár a nyugat-európai szállítók, például a Gaz de France vagy az E.Onhoz tartozó Ruhrgas, esetleg a British Gas, illetve más orosz olajtársaságok. Ugyanis már az utóbbiak exportálhatnának, de nehezen férnek hozzá a Gazprom által ellenőrzött szállítóvezetékekhez. A nagyfogyasztók szerint a szabadpiac bővülését számos technikai probléma is késlelteti. Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának (IEF) főtitkára rámutat, a szabályozás számos ponton nem egyértelmű, ami megnehezíti a piacra lépést.

A főtitkár szerint a piacra lépő nagyfogyasztók nem tudták maradéktalanul kompenzálni a gázbeszerzésben a nemzetközi öszszehasonlításban mutatkozó hátrányukat. Bár áraik januárban alig változtak, s Drucker György szerint az egyes fogyasztói csoportok közötti arányok is nagyjából helyreálltak, költségeiket a múlt év végén bevezetett díjmegállapítási rendelet több pontja burkoltan akár 10 százalékkal is megnövelheti. Példaként a szabadpiacon alkalmazott nominálást, vagyis a teljesítménylekötésnek a közüzemre történő kiterjesztését említi. A szabályozás átalakítására tett módosítási javaslataikat hamarosan átadják a gazdasági tárcának - jelezte az IEF főtitkára.

A közüzemi piacon Varró László szerint nem kell az infláció fölötti áremelésre számítani. Ugyanakkor a gáztörvény rögzíti a hazai kitermelésű gázra kivetett, a lakossági árkiegészítést szolgáló bányajáradék csökkenésének ütemét. E szerint évről évre kevesebb pénz kerül majd ebbe az alapba, ami értelemszerűen nettó lakossági áremelkedést eredményez. Ez azonban éves szinten legfeljebb 1-1,5 százalékos áremelési nyomást jelent. A középtávú fogyasztói árkilátásokról Varró László megjegyezte, hogy az importárak alakulását nehéz megjósolni. A dollár gyengülése kedvező a földgázfogyasztók szempontjából, és a forint erősödése is javítja pozícióikat.

A lakossági árak 2001 és 2003 között nem változtak, tavaly azonban kétszer is emelkedtek. Május 15-től a lakossági ár 45,5 forint lett, majd az október 1-jétől életbe lépett tömbtarifás támogatási rendszerben évi 1500 köbméteres fogyasztásig jelentős, 1500 és 3000 köbméter között közepes ártámogatás érvényesül. A 3000 köbméter feletti mennyiséget viszont közel piaci áron kell megfizetni. Január 1-jétől a nem támogatott kategóriában volt jelentősebb áremelés. A MEH adatai szerint a magyar gázfogyasztók közül 1,4 millióan a legtámogatottabb kategóriába tartoznak, 900 ezer fogyasztó esik az 1500-3000 köbméteresbe.