Tárgyalni mindig tudni kell
Számtalan szakmai szervezet és klub tagja Deák László, az ABB Kft. cégvezetője. Mindenütt ott van, ahol villamosipari cégét érintő kérdésekről lehet szó. Mindez sok időt és energiát igényel, és kérdés, meddig célszerű elmenni egy társaság útjának egyengetésében. Ő úgy látja, az előbbiekre nagy szüksége van. A hazai vállalatok ugyanis egyre több európai projektbe kerülnek be, amelyekben igazodni kell az abban részt vevők viselkedéséhez, tárgyalási stílusához. Hasonlóan kell eljárni a belföldi ügyfelekkel való kapcsolatokban is. "Késő az emberekkel akkor megismerkedni, amikor már meg kell velük oldani egy problémát" - mutat rá. A tárgyalásokon gyakran sokat számít, hogy a partnerek korábbról már ismerik-e egymást. Ennek alapján adnak vagy nem adnak egymásnak bizalmat. Mindehhez nem elég a tudatos hozzáállás, kell személyes attitűd, iparpolitikai érzékenység is.
Van persze, amit csak tanulással lehet elsajátítani. Elengedhetetlennek tartja a folyamatos nyelvi képzést. Egy mai felső vezető már nem élhet meg legalább két nyelv magas fokú ismerete nélkül. (Ő az angol és a német nyelvre összpontosít.) Fontosnak tekinti a kommunikációs készséget is. Tapasztalatai szerint arra kell törekedni, hogy olyan komplexitású legyen a gondolkodásunk, a kommunikációnk, mint a fogadó félé. "Bele kell illeszkednie a dugaszoló villának a konnektorba" - fogalmaz. Ezen a téren további fejlődési lehetőséget lát a mögötte készülődő szakmai utánpótlás felkészültségében. Úgy tartja, még nem könnyű a térségben tanult ifjú vezetőket vezető pozícióba elhelyezni a nagy nyugat-európai cégeknél. Németországi beszélgetéseit idézi, ahol a különböző kultúrák más-más kommunikációs stílusára hívták fel a figyelmét. A nyugati ember beszédét általában kevésbé bonyulult, rövid, tömör fogalmazások jellemzik. A kínai viszont rettenetesen körülményesen fogalmaz, és bármit mondanak neki, rögtön találgat, mi lehet mögötte. A németek szerint a magyarok a kettő között vannak, és ez inkább hátrány. A jó kommunikációban egyszerre kell tömörnek, átgondoltnak, rendszerezettnek, ugyanakkor dinamikusnak és elsöprőnek lenni. A magyarországi üzleti életben mostanában inkább a nyugati kultúrához kell igazodni. "Üzleti kultúrák kereszteződésében vagyunk, ami nagy kihívás a hazai vezetőknek" - mutat rá. Mindazonáltal elismeri a szakmai utánpótlás törekvéseit, mint mondja, nincs benne féltékenység, sőt bátorítja, segíti őket.
Az általános menedzsmentképzések hasznát az elsajátítható tananyag mellett abban látja, hogy az iskolákban mód nyílik más cégek vezetőivel megismerkedni. Számos ilyen képzési lehetőség van Európában, ezek egyike a lausanne-i IMD, ahol ő is tanult. A hazai oktatócégekről nincs tapasztalata, mert ő maga nemzetközi cégeknél dolgozván azok saját, belső képzésében részesült.
Szerinte a hazai vezetőknek ma projektmenedzselést kell tanulniuk. A minősítés megszerzése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy egy vezetőt akár saját anyacége, akár egy európai beruházó elfogadjon projektmenedzsernek. Korábbi véleményével ellentétben ma már nem gondolja úgy, hogy adott felkészültség, tanulmányi előélet vagy speciális alkat meghatározza, hogy valaki később mely iparágban lesz sikeres vezető. "Engem is meglepett a felismerés, hogy egyre inkább előtérbe kerül a problémakezelés, a napi menedzsment- és az említett kommunikációs készség" - mondja.
Egyes vezetők a válságkezelésben, mások az új projekt indításában, megint mások a már működő vállalkozások felfuttatásában erősek. Deák László az utóbbiak közé sorolja magát, s úgy érzi, jó lehetőségei is vannak. A térségben szűkösnek mondható beruházási időszakban ugyanis lelassult a nyugati cégektől a kompetenciák ideáramlása. Most az organikus növekedés éveit éljük, s éppen ez az, amit szeret csinálni. Ilyenkor a külföldi cégek már nem elsősorban tőkét hoznak ide, hanem lehetőséget adnak a helyi csapatnak a fejlődésre. Ezt Deák László óriási lehetőségként éli meg, hiszen ilyenkor anélkül sokszorozható meg egy vállalat értéke, hogy abba jelentős tőkét fektetnének.
