A bőség zavara a múzeumokban
A ma kezdődő Budapesti Tavaszi Fesztiválon a rangos koncertek, tánc- és színházi előadások mellett 38 kiállítás várja az érdeklődőket, s bár maga a fesztivál április 4-én véget ér, szerencsére a tárlatok általában jóval tovább látogathatók. Kiemelt esemény, igazi csemege az a nagyszabású kiállításegyüttes, amely egyszerre három helyszínen kívánja bemutatni a XIX. század végi, XX. század eleji osztrák-magyar művészeti kapcsolatokat, a kölcsönhatásokat. A tárlat Aufbruch címmel tavaly nagy sikert aratott a bécsi Harrach-palotában, mivel az osztrákok jól ismerhetik a saját művészetüket, ott a magyar anyag volt az erőteljesebb.
A Budapesten Az áttörés kora címmel megrendezett "viszonzás" az építészet, a képző- és iparművészet történetét dolgozza fel. Ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Galériában Közös és eltérő utakon címmel a festészet magyar és osztrák remekeivel ismerkedhetünk meg. A 400 osztrák alkotás között olyan hírneves festők munkáival is találkozhatunk, mint Egon Schiele, Oscar Kokoschka vagy Gustav Klimt, míg az Országos Széchenyi Könyvtárban ugyanezen korszak irodalmával, zenei és színházi eseményeivel ismerkedhetünk.
Az Ernst Múzeumban mától látogatható a Festett álmok című kiállítás, amely az 1903 és 1918 között született, álmok ihlette alkotásoknak ad otthont. A tánc forradalmáraival március 25-étől a Bajor Gizi Múzeumban, a két világháború közötti filmplakátokkal pedig március 23-ától a Budapest Galériában találkozhatunk.
A Szépművészeti Múzeumban Monet és barátai helyét újabb unikum foglalja el: június 15-éig gyönyörködhetünk Alberto Giacometti, a világhírű svájci szobrász törékeny alkotásaiban. Ugyanitt a klasszikus művészet kedvelőit az Esterházy-gyűjtemény XVII. századi olasz rajzai várják március 25-étől április 30-áig, míg a Nemzeti Múzeumban Ékes krónika címmel a múzeum ékszergyűjteményéből láthatunk válogatást mától május 30-áig.
Az európai uniós csatlakozás küszöbén talán még izgalmasabb a kortárs európai képzőművészet ízlelgetése. A skót Jim Urquhart, a párizsi Anna Mark és a lengyel Wanda Szyksznian munkái, vagy az erdélyi művészeti életet bemutató tárlat mind egy-egy szeletét adják annak színes Európának, amelyben élünk. S bár a tolerancia napjaink egyik legtöbbet hangoztatott erénye, nem magától értetődő. Ennek tudatosítását szeretné elősegíteni a Műcsarnok Elhallgatott Holocaust című kiállítása, amely nem csupán emlékezni kíván a 60 évvel ezelőtti eseményekre és áldozataira, hanem szembesíti is a látogatókat a kisebbségi és a többségi szerepek súlyával.
