Megdöbbent a világ: váratlanul beismerést tettek az ukránok az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásáról – „Megpróbálták eltussolni”
Egy hamarosan megjelenő könyv szerint ukrán búvárok hajtották végre az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantását 2022-ben. A szerző azt állítja, hogy a művelet részleteit eddig szándékosan kezelték visszafogottan a geopolitikai következmények miatt.
A The Nord Stream Conspiracy című könyv szerint ukrán búvárok robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket 2022-ben a Balti-tengerben.
A kötet írója szerint a műveletet több személy részvételével, előre megtervezett akcióként hajtották végre, időzített robbanószerkezetek elhelyezésével mintegy 80 méteres mélységben.
A szerző, Bojan Pancevski ráadásul azt állítja, hogy az ügyben érintett országok hatóságai tisztában lehettek bizonyos részletekkel, de a nyilvánosság előtt nem tárták fel őket teljes egészében. Szerinte ennek az lehetett az oka, hogy a nyomozás teljes feltárása súlyos diplomáciai feszültséget okozhatott volna, különösen Ukrajna és Németország között.
A könyvben megszólaló egykori ukrán hírszerzők és búvárok szerint a műveletet négyen hajtották végre: három férfi és egy nő. A résztvevők álneveket használnak, de azt állítják, hogy a cselekményt hazafias meggyőződésből követték el.
Már kétségtelen, hogy Ukrajna felelős az Északi Áramlat felrobbantásáért
A vezetékek közül az egyik a támadás idején karbantartás alatt állt, a másik pedig még nem működött teljes kapacitással. A robbantás azonban így is komoly hatást gyakorolt az európai energiapiacra, és tovább élezte az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikai feszültségeket.
A történtek után több ország – Dánia, Svédország és Németország – is nyomozást indított. Másfél év elteltével azonban Koppenhága és Stockholm lezárta az eljárást arra hivatkozva, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a folytatáshoz. Oroszország ezt élesen bírálta, és elfogadhatatlannak nevezte a vizsgálat megszüntetését. A könyv szerzője szerint
a nyomozások részleges leállítása mögött politikai megfontolások állhattak, mivel a teljes feltárás súlyosan befolyásolhatta volna a nyugati szövetségi rendszeren belüli kapcsolatokat.
A robbantás után számos elmélet látott napvilágot:
- egyes nyugati sajtóorgánumok Oroszországot nevezték meg lehetséges elkövetőként;
- mások „hamis zászlós” műveletet feltételeztek.
- Lengyelország azonnal Moszkvát vádolta,
- Oroszország viszont Ukrajnát, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát is megemlítette.
A nemzetközi vitákban felmerült más szereplők érintettsége is. Seymour Hersh korábban amerikai és norvég részvételt is emlegetett, de állításait nem erősítették meg hivatalosan, sőt több kormányzati szereplő is elutasította.
A szakértői álláspontok továbbra is megosztottak. Tor Ivar Strommen korábban inkább orosz érintettséget tartott valószínűnek, de az új információk fényében már az ukrán verziót sem zárja ki, ugyanakkor hangsúlyozza:
a felelősség továbbra sincs tisztázva.
Jelenleg Németország az egyetlen ország, amely továbbra is aktívan vizsgálja az ügyet. A nyomozás várhatóan bírósági szakaszba lép, miután több ukrán állampolgár kiadatását is kezdeményezték. Lengyelország ezt elutasította, Olaszország viszont együttműködött, és kiadott egy Szerhij K. néven ismert gyanúsítottat.
Nem ússzák meg: elindult a gigantikus per az Északi Áramlat felrobbantása miatt – 580 milliárd eurót fizethet valaki
A biztosítók és a tulajdonos teljesen eltérően értelmezik, mi történt a Balti-tenger mélyén. Londonban 580 millió eurós kártérítési per indult az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása miatt.
