Csúcson a nyersanyagpiacok
A globális kereslet élénkülése, főleg a kínai gazdaság gyorsan felfutó igénye mellett a dollár gyengülése, valamint az új termelő- és szállítókapacitásokban (csővezetékek, hajók) mutatkozó hiány is egyre inkább szárnyakat ad a világpiaci nyersanyagáraknak. Ez utóbbiak erős galoppja általában már hosszabb ideje tart. A 20 nyersanyagféleséget tartalmazó Dow Jones-AIG index így mintegy 35, a 17 termék alapján számolt Reuters-CRB index 19 százalékkal nőtt 2003 eleje óta. Ezen belül több tőzsdei árucikk ára sokéves csúcsokra lendült. A platináé például 24, a szójáé 15, a nikkelé és az óné 14, a rézé pedig 8 éve nem tapasztalt magasságba.
A fejlesztőberuházásokat sok termelő még az intenzív drágulási folyamat elindulása után is visszafogta, tekintettel a politikai és gazdasági bizonytalanságot gerjesztő eseményekre, mindenekelőtt a fokozódó terrorakciókra. A globális alumíniumgyártói kapacitás bővülési üteme például jelenleg csak mintegy fele az elmúlt négy évtized éves átlagának a Goldman Sachs felmérése szerint - írja a The Wall Street Journal Europe. Amellett, hogy elmaradtak vagy eltolódtak beruházások, bányabezárások, illetve exportkorlátozások is hozzájárultak a hiányok kialakulásához. Ez történt az ón esetében, amelynek világtermelése tavaly 7,7 százalékkal csökkent. A tőzsdei fémkészletek így erősen leapadtak mostanra, újabb tápot adva a spekulációs keresletnek is. A leglátványosabb szűkülést a rézkészletek mutatták: a meghatározó Londoni Fémtőzsde, az LME raktáraiban csak az idén közel 50 százalékkal zsugorodtak.
Az utóbbi időben ugyan már több fejlesztési tervről lehet hallani a színes- és nemesfémbányászatban, ám még évekbe telik, míg az új üzemekben elindulhat a kitermelés. Ennél gyorsabb kínálatbővüléssel járna, ha az évekkel korábban árfelhajtási céllal leállított rézbánya-kapacitásokat újra üzembe állítanák, ám az elemzők szerint még ez is kevés lehet a termelési hiány megszüntetéséhez a széles körben használt vörös fém világpiacán.
A kapacitásszűke egyébként nemcsak a nyersanyagok fizikai hiánya, hanem a megemelkedett fuvarköltségek miatt is árnövelő tényező lehet. Így a kereslettől elmaradó hajó(tér)kínálatra vezethető vissza az ömlesztett szárazáruk tengeri fuvardíjainak szárnyalása. Ez utóbbiak mértékadó mutatója, a Baltic Dry Index már több mint háromszorosa az utóbbi húsz év átlagának.
Ráadásul a nyersanyagpiacok többségén dollárban folyik a kereskedés, így természetesen az amerikai valuta tartós gyengülése (főleg az euróhoz képest) is lényeges szerepet játszik a tőzsdei jegyzések szárnyalásában. A nyersolaj például euróban számolva csak 5 százalékkal drágult 2003 kezdetétől, míg dollárban 22,5 százalékkal.
