EU: kérdések és válaszok - 8.

Megdrágítják-e az Európai Unió munkavédelmi előírásai a csatlakozás után a munkaerőt?

A munkahelyi biztonság és egészség védelme a közösségi szociális jog legkidolgozottabb területei közé tartozik.

A munkavállalók magasabb szintű védelme a munkaerő árának bizonyos megdrágulását eredményezheti. Ez főleg a kis- és középvállalkozásoknak okozhat átmeneti nehézségeket, de a csatlakozást követően hosszabb távon az Európai Szociális Alap támogatásainak igénybevételével ezek a veszteségek a gyakorlatban csökkenthetők.



Mennyi a munkaidő hossza az Európai Unióban?

A munkaidő hosszát a munkaidő megszervezésének bizonyos kérdéseiről szóló (93/104/EK) irányelv szabályozza. Az irányelv rögzíti, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az átlagos munkaidő bármely hétnapos időszak során - a túlmunkát is beleértve - a 48 órát ne haladja meg a túlmunkával együtt, azonban a tipikus munkaidő 40 óra.



Hogyan szabályozza az EU a részmunkaidőt?

A kérdéskörrel foglalkozó irányelv (97/81/EK) célja, hogy megszüntesse a részmunkaidős munkavállalókat érő hátrányos megkülönböztetéseket. Ennek értelmében a foglalkoztatás feltételeit illetően a részmunkaidős munkavállalókkal nem szabad kedvezőtlenebbül bánni, mint a hasonló kategóriájú, teljes munkaidőben alkalmazottakkal. Lényeges továbbá, hogy a teljes és a részmunkaidő közötti váltás, vagy az ilyen váltás elutasítása esetén a munkavállalót különös védelemben kell részesíteni. A munka törvénykönyve Magyarországon is lehetővé teszi a részmunkaidőben történő foglalkoztatást. Ugyanakkor felmerülhet az igény a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok olyan irányú módosítására, amely a részmunkaidős munkavállalást ösztönözné. Ez nem jogharmonizációs követelmény, hanem a foglalkoztatáspolitikának azzal a céljával függ össze, amely lényegesen növelni szándékozik a részmunkaidős foglalkoztatottak számát és arányát.



Hogyan változnak a munkavállalók jogai az Európai Unióhoz történő csatlakozás után?

Lényeges változás a csatlakozás után nem várható, hiszen a legtöbb közösségi jogszabályt már átvettük és alkalmazzuk. Hosszabb távon azonban, a következetes jogalkalmazás révén, valamint az új közösségi irányelveknek köszönhetően, a munkavállalók jogbiztonsága folyamatosan javul.