BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kevesebb kötvénykibocsátó lett fizetésképtelen

Bár a Parmalat világraszóló csődje nyomán sokan azt gondolnák az ellenkezőjét, a Standard & Poor's elemzése szerint 2003 az elmúlt évek legalacsonyabb kötvénybedőlési arányát hozta. Ugyanakkor egyre több a magas kockázatú, spekulatív kötvény.



Miközben a Parmalat több millió olasz kötvényes pénzével maradt adós, tavaly összességében sokkal kevesebb európai kötvénykibocsátó vált tavaly fizetésképtelenné, mint a megelőző esztendőben. Idén a gazdaság élénkülésének köszönhetően tovább javulhat a helyzet - vélik a Standard and Poor's (S&P) szakértői friss elemzésükben. Tavaly világszerte 126 cég jelentette be, hogy képtelen törleszteni a hitelminősítő cég által is besorolt adósságait, és ezek közül mindössze 8 társaság székhelye volt az EU valamelyik tagországában. (Egy évvel korábban még 27 ilyen esetet regisztráltak.)

Az unióban tapasztalt lassulás világszinten is kimutatható volt 2002 és 2003 során, bár korántsem ilyen mértékben. A megelőző évhez képest tavaly 46 százalékkal mérséklődött a kötvénycsődök száma. Az európai fizetésképtelenségi mutatók nagyobb ingadozását az elemzés készítői arra vezetik vissza, hogy itt viszonylag kisebb a minősített adósok és adósságok köre. Ez év február elején például mindössze egyetlen európai kibocsátó, egy norvég olaj- és gázipari vállalat szerepelt azon társaságok között, amelyek adósságai legfeljebb CCC besorolásúak, és kilátásaikat is negatívnak értékeli az S&P.

Az európai csődökben érintett minősített adósságok összértéke az elmúlt esztendőben 12,6 milliárd eurót tett ki; ez nem sokkal marad el a 2002-ben regisztrált 17,8 milliárd mögött, az esetek száma tehát önmagában csalóka. A tavalyi összeg mintegy felét - 6,4 milliárdot - a Parmalat Finanziara SpA hitelezői voltak kénytelenek lenyelni. A Magyarországon is jelen lévő olasz társaság mellett mindössze egyetlen olyan európai cég jelentett be fizetésképtelenséget, amelynek adósságait befektetési kategóriába sorolta a hitelminősítő: ez a német Gerling-Konzern Globale Rückversicherung-AG (GKG) viszontbiztosító volt. Világszinten is mindössze még egy ausztrál cég szerepel ilyen besorolással a tavalyi feketelistán, míg egy évvel korábban még 17 első osztályú adós került bajba.

Ami a befuccsolt papíroknak az összes tőzsdén jegyzett adóssághoz viszonyított arányát illeti, az tavaly világszinten 1998 óta a legalacsonyabb szintre, 1,84 százalékra mérséklődött. Ezen belül a spekulatív kategóriájú kötvények mutatója szintén ötéves mélypontra, 4,71 százalékra esett. Az európai porondon a hét fizetésképtelenné vált kibocsátó közül három a távközlési szektorban működött (a német iesy Hessen GmbH, a brit Marconi Plc és a luxemburgi Millicom International Cellular SA), egy a biztosítási ágazatban (a már említett GKG), egy a fogyasztási cikkek területén (Parmalat), egy a szállításban (a brit Cenargo International Plc.), egy pedig közműszolgáltatók közül került ki (British Energy Plc.). A cégek első minősítésétől a fizetésképtelenségig átlagosan 4,9 év telt el.

Világszinten ugyancsak a telekomszektor papírjai bizonyultak a legveszélyesebbnek. Ezeket a beruházási eszközöket gyártó társaságok és a kereskedelmi, vendéglátó-ipari cégek követték. Ezen ágazatokban egyenként 2003-ban legalább tíz cég lett képtelen törleszteni adósságait. Az első minősítéstől a fizetésképtelenségig eltelt idő az S&P adatai szerint globális átlagban az európainál némileg több, 6,8 év volt. Ezt azonban lényegesen befolyásolta az eredeti besorolás: az indulásnál B kategóriába sorolt kibocsátók átlagosan 4,2, az AA minősítésűeknek viszont majdnem 13 év után ment csődbe.

A fizetésképtelen cégek számának csökkenésével párhuzamosan Európában tavaly nőtt az alacsony (legfeljebb B) besorolású új kötvénykibocsátások aránya; az új kibocsátók között immár minden harmadik-negyedik a spekulatív kategóriába tartozik. Ez az elemzők szerint arra figyelmeztet, hogy bár a rövid távú kilátások - az említett konjunkturális tényezőknek köszönhetően - biztatóak, a távolabbi jövőben fel kell készülni a kötvénycsődök elszaporodására. Az öreg kontinens ezen trend dacára még mindig nagyrészt befektetési piac marad, hiszen 2003 végén az összes európai kibocsátónak alig 20 százaléka tartozott a spekulatív kategóriába. Az Egyesült Államokban egy ideje szintén romlik - az európainál gyorsabb ütemben - a kibocsátások minősége.





Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.