Mennyit ér a magyar MBA?

Felmérések igazolják, hogy a kollégák, sőt a főnökök előítélete, féltékenysége gátolhatja azoknak a fiataloknak a karrierépítését, akiknek - a csúcsdiplomaként számon tartott - Master of Business Administration (MBA) diplomájuk van. Magyarországon is igazolható az érintettek ettől való félelme, derül ki Tömpe Zoltánnak, a Számalk Open Business School ügyvezető igazgatójának tapasztalataiból. Mint mondja, a hallgatók közül egyre többen kérik az intézmény diszkrécióját, nem szeretnék ugyanis, hogy cégük, főnökük megtudja, MBA-képzésre járnak. Ennek hátterében legtöbbször a rosszindulat elkerülése, illetve a karrierterv titokban tartása áll; az MBA-diploma birtokában többen váltani szeretnének a jobb pozíció és a magasabb kereset reményében. És jó esélylyel, vallja Tömpe. A diplomát szerzett hallgatóik körében rendszeresen végzett felmérésükből kiderül, az MBA-diploma megszerzésekor két és félszeres lehet a jövedelemnövekedés, a hallgatók egyharmada pedig már a végzés évében magasabb pozícióba kerül.

Míg 5-6 évvel ezelőtt szinte minden hallgató képzését a beiskolázó vállalat finanszírozta, manapság a hallgatók 50 százaléka egyénileg vállalja az MBA-diploma megszerzésének költségeit. Ez a tudatosan tervezett karrierre vezethető vissza, illetve arra, hogy sokakat nem a csúcsdiploma érdekel, hanem az MBA által megszerezhető tudás. Lehet valakinek akármilyen végzettsége, ha nem látszik rajta, hogy tehetséges, állítja Szabó Vilmos fejvadász, a Korn/Ferry International magyarországi ügyvezető igazgatója. Szerinte, ha választani kell az MBA-diploma vagy a munkateljesítmény értékelése között, akkor az utóbbira voksol. A papírnál sokkal fontosabb, hogy ki, milyen feladatokat végzett eddig, és milyen tapasztalattal bír. Szerinte sem a kiválasztásban, sem a béralkunál nincs jelentősége az MBA-diplomának. Vannak MBA-diplomák, amelyeknek árfolyamuk van, sőt Franciaországban bizonyos állásokat meg sem érdemes pályázni, ha valaki nem az INSEAD MBA-programot végezte el, de itthon nincs ilyen kultusza a magyar MBA-képzésnek - fogalmaz.

Szabó szerint több olyan tréning, tanfolyam is elérhető Magyarországon, amely a Master of Business Administration képzéshez hasonlóan szintén drága, de rövidebb idő alatt igen komoly tudáshoz juttatja a fejlődni vágyó szakembereket.

A British American Tobacco hazai vállalatánál hét MBA-végzettségű szakember dolgozik, négyen pedig CIMA-kurzusra járnak. A CIMA elvégzése jelenti a pénzügyesek számára azt a szakmai csúcsot, presztízst, ismeretmennyiséget és ténylegesen használható tudást, amely karrierfejlődésüket nagymértékben támogatja, alkupozíciójukat, értéküket megnöveli a munkaerőpiacon is, indokolt Bede Rita, a BAT szóvivője, kommunikációs igazgatója. Úgy véli, a Magyarországon megszerezhető MBA nem jelent olyan többletet, amely a béralkuban is kifejezésre juthat. Ez alól kivétel, ha valakinek például bölcsész alapdiplomája van, és ezzel kezdi el az MBA-t, hiszen a képzés elvégzésével komoly üzleti tudáshoz jut. Ebben az esetben az MBA pénzben és pozícióban is kifejezhető többletet jelent.

Az MBA-diploma önéletrajzban feltüntetett jelentősége csökkent, ismeri el Marcsa Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA-programjának kommunikációs vezetője. Mint "papír" kevesebbet ér, hiszen évente több százan végeznek a hazai kurzusokon. Ám a képzés jelentősége a megszerezhető tudásban rejlik, teszi hozzá. Buta, aki azt gondolja, hogy az MBA elvégzése után másnap vezérigazgató lesz, ám nem lesz valaki jó vezérigazgató az MBA-képzésben megszerezhető tudás birtoklása nélkül, fogalmaz. A magyarországi főiskolai, egyetemi alapképzésből gyakorlatilag teljesen hiányoznak a menedzsment típusú tárgyak, ez Nyugat-Európában vagy Amerikában nem így van. Így az MBA-képzéssel mi egyfajta lyukat tömködünk be, ezeken a képzéseken pótoljuk, ami kimarad az alapképzésből, teszi hozzá.

Meggyőződése: mindegy, hogy valaki milyen alapdiplomával érkezik, lehet mérnök, közgazdász, jogász, orvos, bölcsész vagy épp pedagógus, mindenkinek szüksége van menedzsmentismeretekre. Ennek a tudásnak nemcsak az üzleti életben, hanem a közszférában, és a nonprofit szektorban is piacképesség-növelő értéke van, világít rá egy további aspektusra. Saját tapasztalatairól számolt be lapunknak Seregdy Ágnes, a Matáv üzletiportfólió-menedzsere, aki a Buckinghamshire Chiltren University UK és a Számalk OBS közös programján végzett 2002-ben. Mint mondja, tisztában volt azzal, hogy szakmai fejlődése és előmenetele szempontjából elengedhetetlen egy olyan képzés, ahol átfogó képet kap a gazdasági társaságok és környezetük működéséről, a döntési mechanizmusokról, és ezen belül az emberi tényező szerepéről is. Karriertervéről már a tanulmányai megkezdése előtt is határozott elképzelése volt, mondja, ám beismeri: az MBA megszerzése óta sokkal logikusabban tudja felépíteni a mondanivalóját, gyorsabban lát át egy-egy problémát, igyekszik a lényegre és a mélyebb összefüggésekre koncentrálni, s általában is megváltozott a szemlélete. Nem utolsósorban sokat fejlődött az angol üzleti nyelvtudása is.

Tömpe Zoltán és Marcsa Attila egyetértenek abban, hogy az MBA-diploma a karrierépítés egyik lépcsőfoka. A végzett hallgatók az MBA-tudással, vagyis a megszerzett menedzsmentismeretek, az elsajátított kompetenciák, s a szemléletváltás miatt, valamint a gyors és hatékony döntési, problémamegoldó képességek kifejlesztésével lesznek piacképesebbek.