Méretre szabott üzletiszoftver-modellek
A nemzetközi szoftvercégek a nagyvállalati üzleti alkalmazások piacának telítődése nyomán a következő években fokozott mértékben fordulnak a kis- és középvállalatok (kkv) felé - állapítja meg a Meta Group egyik legutóbbi elemzése. A szoftvertársaságok technológiájukat, termékválasztékukat, azon belül is főként az integrált vállalatirányítási rendszereiket (ERP), értékesítési és árazási modelljeiket is igyekeznek ennek a szektornak az igényeire szabni. Ennek során az eredendően nagyvállalati feladatokra kidolgozott ERP-rendszereket alakítják át. Kihangsúlyozzák azonban, hogy az átalakítás nem lebutítást jelent, hanem szándékaik szerint valóban a kkv-ra szabott új modellt. Ezek közül hármat már Magyarországon is bevezettek. A piacvezető SAP a Business One-t, az Oracle a PénzÜgyest, míg az IFS, az IFS Startot ajánlja a magyarországi kisvállalkozásoknak.
A Meta Group elemzése ugyanakkor felhívja a kis- és középvállalkozások figyelmét arra is, hogy felismervén piacuk növekvő jelentőségét, ma már sokkal eredményesebben tárgyalhatnak az üzleti szoftverek áráról. Hozzáteszi, egy-egy ilyen integrált rendszer megvásárlásakor nem elegendő csak az egyszeri licencdíjakra figyelni, legalább ilyen fontos az odafigyelés a telepítés és a karbantartás tarifáinak tárgyalásánál. Az elemzés megállapítja, hogy ma még a kis- és középvállalkozások zöme csak az előbbire koncentrál, holott az utóbbiban is érzékelhető költségcsökkentést érhet el. Példaként említi az amerikai gyakorlatot, ahol a szoftverértékesítők a karbantartási díjakat a szoftverlicencek listaárához igyekeznek igazítani, aminek mértéke általában 20-22 százalék. Holott jobban járnának, ha a bázis a véglegesen szerződött licencár lenne, s a piackutató szerint a karbantartási díj mértékében ma már elérhető a 18 százaléknál kisebb szint is, vagy ha nem, a kkv-k a karbantartás fejében egyéb szolgáltatásokra is igényt tarthatnak, ilyen lehet a problémakezelés, az ügyfélszolgálat, vagy a szoftver-utánkövetés.
Egy biztos, a céges ügyfelek a jövőben is takarékoskodni szeretnének. Ezt támasztja alá a Datamonitor európai kis- és középvállalatokról az Oracle megbízásából készített elemzése. Ebben az áll, hogy a szektor számára továbbra is az a legfontosabb feladat, hogy költségeit leszorítsa - áll a felmérésben, amelynek során 4480 vállalat vezérigazgatóit, üzletágvezetőit, valamint üzemeltetési, pénzügyi és informatikai igazgatóit kérdezték 2003 decemberében.
A legtöbb ágazatban világosan látják, mennyire fontos az integrált megoldások bevezetése, a valós idejű adatelérés és az operatív üzleti adatelemzés javítása. Ennek ellenére a Datamonitor végkövetkeztetése az, hogy akár másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a kényszerűségből lefaragott informatikai költségvetések újra normális szintet érjenek el. A jelentés emellett azt sugallja, hogy az informatika gyökeres megújítását tervező kis- és középvállalatoknak az egyértelmű, modulonként kimutatható beruházásmegtérülést kell megcélozniuk az eszközarányos megtérülés helyett.
A kutatás rámutat arra, hogy a szektor vállalatai már széles körben felismerik azokat a gondokat, amelyek az informatikai rendszerek széttagozottságából, az üzletágak elkülönült működéséből és a nagy informatikai projektek magas integrációs költségeiből adódnak. Azonban most még azokra az informatikai projektekre adnak pénzt, amelyek sürgősek, nem pedig azokra, amelyek valóban fontosak. A felmérés szerint az informatikai környezet és a technológiai platformok szabványosítása az előkelő második helyen szerepel a listán, és az ezt szolgáló beruházások miatt valószínűleg lazítani kell majd a vállalatok jelenlegi informatikai költségmegszorításain.
A kis- és középvállalatok nehezen térnek magukhoz a gazdaság súlyos visszaesése után - állapítja meg a jelentés. Számos vállalat csak úgy tudott fennmaradni, hogy minden területen szorosra húzta a nadrágszíjat, így a megszorítások a létszámot, az informatikát és az alaptevékenységeket is érintették. Egyes kkv-k még azt is bevallották, hogy a gyengébb minőséggel és az ügyféltámogatás részbeni megvonásával takarékoskodtak.
A jelentés szerint a beruházások újraindítása valószínűleg csak fél vagy egy év múlva lesz esedékes, és egyes országokban, mint például Német- és Olaszország, a fellendülés kilátásai még bizonytalanok, és a kkv-k számára nem értek véget a nehéz idők.
A Datamonitor szerint az egységes informatika iránti igény ágazatonként eltérő, ezt legfontosabbnak a gyártóipar és a közszféra tartja, míg a kis- és nagykereskedelem, a műszaki tervezés és az építőipar területén aggódnak emiatt a legkevésbé. Ez azt tükrözi, hogy a kis- és nagykereskedelem már igen sokat tett a homogén informatikai rendszerek kialakítása érdekében.
Számos ágazatban még mindig a túlélés kényszere a legfontosabb hajtóerő, és a kkv-k nem készültek fel a gazdasági helyzet javulására. A tanulmány másik érdekes következtetése, hogy a legtöbb ágazatban világosan látják, mennyire fontos az integrált megoldások bevezetése, a valós idejű adatelérés és az operatív üzleti adatelemzés javítása (üzleti intelligencia).
Ez különösen igaz a közszférára, a biotechnológiára, a nagykereskedelemre, a közlekedésre és a folyamatrendszerű gyártásra. A valós idejű operatív üzleti adatelemzés nemcsak a vállalat gazdasági mutatóinak alakulására világít rá, hanem egyúttal segíti a vezetőket az erőforrások hatékonyabb kihasználásában és a piaci változások gyorsabb követésében.
A Datamonitor végkövetkeztetése az, hogy akár másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a három-hat hónap alatt kényszerűségből lefaragott informatikai költségvetések újra normális szintet érjenek el. A kkv-k számára a közeljövő teendői között szerepel a fokozatos költségcsökkentés, a belső szervezeti átalakulás, a növekedésre való felkészülés, valamint az informatikai és egyéb beruházások átfogó megtervezése. A jelentés azt sugallja, hogy az informatika gyökeres megújítását tervező kis- és középvállalatoknak az egyértelmű, modulonként kimutatható beruházásmegtérülést kell megcélozniuk az eszközarányos megtérülés helyett.
