BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sikerkötetekre vár az internetben bízó könyvpiac

Tavaly némileg lassult a hazai könyvpiac növekedése, miután több könyvcsoportban már elértük a nyugaton szokásos árszínvonalat. Az áfacsökkentés hatását a manapság a könyvklubokban és az internetben bízó kiadók ugyan lenyelték, ám az átlagos kötetek eladása a fejlesztésre így sem biztosít forrást.



A kiemelkedő sikerektől hangos 2002-es év után csendesebb évet zártak tavaly a könyvpiac szereplői. A 2003-as fogyasztói áron számított teljes könyvforgalom valamivel 56,871 milliárd forint feletti értéket ért el, szemben a 2002-es 53,604 milliárdot meghaladó számmal. A közel 10 éve tartó gyors növekedés tehát lelassult. A 2002-es év kiugró sikereit, például Kertész Imre Sorstalanságának 300 ezres példányszámát, nem sikerült megismételni, de számos kiadvány elérte a 20-30 ezer eladott példányt, ami a négy és ötezer közötti átlagos példányszámhoz képest már kiugró teljesítménynek számít.

A kiadók árnövelési tartaléka is kifulladt, hiszen több termékcsoportban, így az albumoknál és a puha fedelű könyveknél is elértük a nyugat-európai árszínvonalat. További nagyobb áremelkedés csak a fekete-fehér, keménytáblás könyveknél elképzelhető - véli Kolosi Tamás, a Líra és Lant Rt. elnök-vezérigazgatója. Rochlitz András, a Park Kiadó ügyvezető igazgatója szerint az átlagos európai árszínvonaltól még 25-30 százalékos lemaradással számolhatunk, de hozzátette, hogy az EU-tagországok között is megfigyelhetők árszintkülönbségek. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által közzétett adatok mindenesetre azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a könyvek ára több mint tízszeresére nőtt, míg a kiadott könyvek példányszáma a kilencvenes évek elejétől 2000-ig a felére csökkent.

Egyelőre nem váltak valóra azok a várakozások sem, amelyek a könyvek forgalmi adójának 12-ről 5 százalékra csökkentésétől várták a könyvkiadás és -kereskedelem élénkülését. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által sürgetett adócsökkentés legfőbb érvei közé tartozott, hogy az EU-s átlag mindössze 6,2 százalék, amelyhez képest a magyar érték kimagaslóan magas volt. A parlament döntése, számítások szerint, évente 3,5 milliárddal csökkenti a költségvetés bevételeit, miközben a szinte teljesen piaci alapon működő, de folyamatos tőkehiánnyal küzdő könyvkiadás számára ez a döntés pluszforrásokat jelent, hiszen árcsökkentés nem történt.

Akadnak persze olyan kivételek is, mint a mindössze ötéves Ulpius-ház, amelynek 2003-as, 250 millió forintos forgalma kétszerese az előző évinek. A cég mindeközben nem is növelte jelentősen a kiadott kiadványok számát - mondta el Kepets András, az Ulpius-ház igazgatója. 2004-es stratégiájuk fontos része, hogy a mai, modern irodalomra és a 15-40 év közötti korcsoportra koncentrálnak.

Szintén a könyvesszakma átlaga feletti, mintegy 20 százalékos növekedésre volt képes a Park Kiadó is, amely így 580 millió forintra tornázta fel árbevételét. A siker titkát a kiadó igazgatója, Rochlitz András abban látja, hogy a szakácskönyvek hirtelen igen népszerűek lettek. A 2003-as év bestsellerének is tekinthető két Stahl-könyv: a 90 ezer eladott példányt közelítő Enni jó!, és a 65 ezer példányt elérő Gyorsan valami finomat!. Míg a recepteskönyvek nyereséget termelnek, egy átlagos példányszámban értékesített kötet általában csak eltartja a kiadót, de nem biztosítja az előrelépés lehetőségét.

Szakemberek szerint - a laikusnak talán meglepő módon - a könyvpiac bővülését hátráltatja az a tény is, hogy Budapesten már nemzetközi viszonylatban is túl sok a könyvesbolt. Így ugyanis gyakran előfordul, hogy a vásárló a keresett könyvet nem találja meg az adott boltban, a sikertelen vásárlási esetek pedig eltántoríthatják a további keresgéléstől. A könyvkiadók - ennek ellenére - egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a kereskedelemben is. A közel 7 milliárd forint árbevételű Pécsi Direkt Kft. az elmúlt évben sorra nyitotta meg Alexandra névvel fémjelzett, nagy alapterületű könyvesboltjait a budapesti bevásárlóközpontokban.

A nyugat-európai országokban több évtizede sikerrel működő könyvklubrendszert 1992-ben a Magyar Könyvklub ismertette meg a hazai olvasóközönséggel. A 180 ezer tagot számláló könyvklub, és az évente körülbelül 200 kiadványt megjelentető saját kiadó működtetése mellett azonban, a könyvklub is a bolti árusításban látja a jövőt, a cég országszerte már 54 könyvesboltban várja a vásárlókat.

Az öt, nagy alapterületű Fókusz könyváruházat üzemeltető Líra és Lant Rt. figyelme is egyre inkább a vidéki lehetőségek felé fordul. Franchise-rendszerben működő, a társaság nevét viselő, 50-150 négyzetméter közötti alapterületű boltokból álló hálózatuknak már 30 tagja van. A hagyományos bolti kiskereskedelem növekedési üteme azonban éppen csak eléri az inflációt, ezért a közel 5 milliárd forint konszolidált árbevételű társaság számára a viszonteladás jelenthet további lehetőségeket. A működését 2003. július 1-jén megkezdő nagykereskedelmi részleg fél év alatt mintegy 2 milliárd forint forgalmat bonyolított le - tudtuk meg Kolosi Tamástól. A kiskereskedők számára a legszélesebb választékot, mintegy 28 ezer kiadványt nyújtanak egyszerre, ami lefedi a jelenlegi kínálat 99 százalékát, és természetesen magában foglalja a Líra és Lant Rt.-hez tartozó kiadók, a Magvető, az Athenaeum 2000, a Rózsavölgyi és Társa, a Corvina, a B+V Lap- és Könyvkiadó Kft. teljes könyvtermését.

A hagyományosan szépirodalmi kiadóként ismert Európa Kiadó is közelített vásárlói felé: 2001. október 1-jén megnyitották az Európa Könyvesházat, ahol a kiadó dedikálásokat, bemutatókat és sajtótájékoztatókat is szervez. A bolt megnyitásával egy időben elindították saját könyvklubrendszerüket is, amely kedvezményeket kínál, valamint a negyedévente megjelenő ingyenes katalógusban is tájékoztatást nyújt a kiadó régi és új könyveiről.

Amíg a könyvesboltok forgalma egy helyben toporog, az internetes könyvvásárlás fellendülőben van: becslések szerint évi 20-25 százalékkal növekszik a hálón értékesített könyvek értéke. Ez az eladási forma azonban nem tudja ténylegesen befolyásolni a könyvpiaci trendek alakulását, hiszen az online eladások a teljes forgalom 1 százalékát sem érik el. Minden nagyobb könyvterjesztő, sőt számos kiadó is működtet saját világhálós áruházat. A legnagyobb - a Líra és Lant Fókusz online néven működtetett portálja - is csak 90 millió forint forgalmat bonyolított le 2003-ban, ami megfelel egy közepes bolt eladásainak. A Libri könyváruház weboldalát a vidékre nyitási stratégia hozta létre, hiszen a könyvkereskedelmi cégnek csak egyetlen üzlete van a budapestin kívül. A Libri online-hoz hasonlóan 50-80 milliós nagyságrendű forgalmat bonyolítanak le a Pécsi Direkt Kft. égisze alatt működő Alexandra és a Magyar Könyvklub érdekkörébe tartozó UHU internetes portálok is.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.