BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sikerkötetekre vár az internetben bízó könyvpiac

Tavaly némileg lassult a hazai könyvpiac növekedése, miután több könyvcsoportban már elértük a nyugaton szokásos árszínvonalat. Az áfacsökkentés hatását a manapság a könyvklubokban és az internetben bízó kiadók ugyan lenyelték, ám az átlagos kötetek eladása a fejlesztésre így sem biztosít forrást.



A kiemelkedő sikerektől hangos 2002-es év után csendesebb évet zártak tavaly a könyvpiac szereplői. A 2003-as fogyasztói áron számított teljes könyvforgalom valamivel 56,871 milliárd forint feletti értéket ért el, szemben a 2002-es 53,604 milliárdot meghaladó számmal. A közel 10 éve tartó gyors növekedés tehát lelassult. A 2002-es év kiugró sikereit, például Kertész Imre Sorstalanságának 300 ezres példányszámát, nem sikerült megismételni, de számos kiadvány elérte a 20-30 ezer eladott példányt, ami a négy és ötezer közötti átlagos példányszámhoz képest már kiugró teljesítménynek számít.

A kiadók árnövelési tartaléka is kifulladt, hiszen több termékcsoportban, így az albumoknál és a puha fedelű könyveknél is elértük a nyugat-európai árszínvonalat. További nagyobb áremelkedés csak a fekete-fehér, keménytáblás könyveknél elképzelhető - véli Kolosi Tamás, a Líra és Lant Rt. elnök-vezérigazgatója. Rochlitz András, a Park Kiadó ügyvezető igazgatója szerint az átlagos európai árszínvonaltól még 25-30 százalékos lemaradással számolhatunk, de hozzátette, hogy az EU-tagországok között is megfigyelhetők árszintkülönbségek. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által közzétett adatok mindenesetre azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben a könyvek ára több mint tízszeresére nőtt, míg a kiadott könyvek példányszáma a kilencvenes évek elejétől 2000-ig a felére csökkent.

Egyelőre nem váltak valóra azok a várakozások sem, amelyek a könyvek forgalmi adójának 12-ről 5 százalékra csökkentésétől várták a könyvkiadás és -kereskedelem élénkülését. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által sürgetett adócsökkentés legfőbb érvei közé tartozott, hogy az EU-s átlag mindössze 6,2 százalék, amelyhez képest a magyar érték kimagaslóan magas volt. A parlament döntése, számítások szerint, évente 3,5 milliárddal csökkenti a költségvetés bevételeit, miközben a szinte teljesen piaci alapon működő, de folyamatos tőkehiánnyal küzdő könyvkiadás számára ez a döntés pluszforrásokat jelent, hiszen árcsökkentés nem történt.

Akadnak persze olyan kivételek is, mint a mindössze ötéves Ulpius-ház, amelynek 2003-as, 250 millió forintos forgalma kétszerese az előző évinek. A cég mindeközben nem is növelte jelentősen a kiadott kiadványok számát - mondta el Kepets András, az Ulpius-ház igazgatója. 2004-es stratégiájuk fontos része, hogy a mai, modern irodalomra és a 15-40 év közötti korcsoportra koncentrálnak.

Szintén a könyvesszakma átlaga feletti, mintegy 20 százalékos növekedésre volt képes a Park Kiadó is, amely így 580 millió forintra tornázta fel árbevételét. A siker titkát a kiadó igazgatója, Rochlitz András abban látja, hogy a szakácskönyvek hirtelen igen népszerűek lettek. A 2003-as év bestsellerének is tekinthető két Stahl-könyv: a 90 ezer eladott példányt közelítő Enni jó!, és a 65 ezer példányt elérő Gyorsan valami finomat!. Míg a recepteskönyvek nyereséget termelnek, egy átlagos példányszámban értékesített kötet általában csak eltartja a kiadót, de nem biztosítja az előrelépés lehetőségét.

Szakemberek szerint - a laikusnak talán meglepő módon - a könyvpiac bővülését hátráltatja az a tény is, hogy Budapesten már nemzetközi viszonylatban is túl sok a könyvesbolt. Így ugyanis gyakran előfordul, hogy a vásárló a keresett könyvet nem találja meg az adott boltban, a sikertelen vásárlási esetek pedig eltántoríthatják a további keresgéléstől. A könyvkiadók - ennek ellenére - egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a kereskedelemben is. A közel 7 milliárd forint árbevételű Pécsi Direkt Kft. az elmúlt évben sorra nyitotta meg Alexandra névvel fémjelzett, nagy alapterületű könyvesboltjait a budapesti bevásárlóközpontokban.

A nyugat-európai országokban több évtizede sikerrel működő könyvklubrendszert 1992-ben a Magyar Könyvklub ismertette meg a hazai olvasóközönséggel. A 180 ezer tagot számláló könyvklub, és az évente körülbelül 200 kiadványt megjelentető saját kiadó működtetése mellett azonban, a könyvklub is a bolti árusításban látja a jövőt, a cég országszerte már 54 könyvesboltban várja a vásárlókat.

Az öt, nagy alapterületű Fókusz könyváruházat üzemeltető Líra és Lant Rt. figyelme is egyre inkább a vidéki lehetőségek felé fordul. Franchise-rendszerben működő, a társaság nevét viselő, 50-150 négyzetméter közötti alapterületű boltokból álló hálózatuknak már 30 tagja van. A hagyományos bolti kiskereskedelem növekedési üteme azonban éppen csak eléri az inflációt, ezért a közel 5 milliárd forint konszolidált árbevételű társaság számára a viszonteladás jelenthet további lehetőségeket. A működését 2003. július 1-jén megkezdő nagykereskedelmi részleg fél év alatt mintegy 2 milliárd forint forgalmat bonyolított le - tudtuk meg Kolosi Tamástól. A kiskereskedők számára a legszélesebb választékot, mintegy 28 ezer kiadványt nyújtanak egyszerre, ami lefedi a jelenlegi kínálat 99 százalékát, és természetesen magában foglalja a Líra és Lant Rt.-hez tartozó kiadók, a Magvető, az Athenaeum 2000, a Rózsavölgyi és Társa, a Corvina, a B+V Lap- és Könyvkiadó Kft. teljes könyvtermését.

A hagyományosan szépirodalmi kiadóként ismert Európa Kiadó is közelített vásárlói felé: 2001. október 1-jén megnyitották az Európa Könyvesházat, ahol a kiadó dedikálásokat, bemutatókat és sajtótájékoztatókat is szervez. A bolt megnyitásával egy időben elindították saját könyvklubrendszerüket is, amely kedvezményeket kínál, valamint a negyedévente megjelenő ingyenes katalógusban is tájékoztatást nyújt a kiadó régi és új könyveiről.

Amíg a könyvesboltok forgalma egy helyben toporog, az internetes könyvvásárlás fellendülőben van: becslések szerint évi 20-25 százalékkal növekszik a hálón értékesített könyvek értéke. Ez az eladási forma azonban nem tudja ténylegesen befolyásolni a könyvpiaci trendek alakulását, hiszen az online eladások a teljes forgalom 1 százalékát sem érik el. Minden nagyobb könyvterjesztő, sőt számos kiadó is működtet saját világhálós áruházat. A legnagyobb - a Líra és Lant Fókusz online néven működtetett portálja - is csak 90 millió forint forgalmat bonyolított le 2003-ban, ami megfelel egy közepes bolt eladásainak. A Libri könyváruház weboldalát a vidékre nyitási stratégia hozta létre, hiszen a könyvkereskedelmi cégnek csak egyetlen üzlete van a budapestin kívül. A Libri online-hoz hasonlóan 50-80 milliós nagyságrendű forgalmat bonyolítanak le a Pécsi Direkt Kft. égisze alatt működő Alexandra és a Magyar Könyvklub érdekkörébe tartozó UHU internetes portálok is.



Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.