Nyitottabb rendszert
Az egyelőre 18 százalékban megnyílt magyarországi árampiacon nemcsak a májusi uniós csatlakozás és az ebből fakadó jogharmonizációs feladatok, hanem az elmúlt másfél éves tapasztalatok alapján is elkerülhetetlenek bizonyos változások. A villamosenergia-törvényt (vet.), és a jelenlegi modellt illetően elég vegyesek a tapasztalatok - mondja Pál László. Egyrészt minden lakásban, minden fogyasztónál folyamatosan volt áram, az erőművek, a hálózatok, a rendszerirányítás működött. A fogyasztók szempontjából két igazán jelentős kérdés létezik, hogy legyen áram, és hogy menynyi annak az ára - jelzi az MVM Rt. vezérigazgatója. A szakma azonban ennél árnyaltabb tapasztalatokat szerzett a piacnyitás 2003. január 1-jei startja óta.
Egyrészt vizsgázott a 2001-ben megalkotott piaci modell, vizsgáztak a kapcsolódó rendeletek, amelyek helyenként ellentmondanak egymásnak. Esetenként a modell is megkérdőjeleződött a tekintetben, nem vezet-e redundáns megoldásokhoz, nem drágítja-e meg az áramszolgáltatást. Pál László szerint ugyanis általános tapasztalat, hogy a piacnyitásra történő felkészülés során a szakmai kérdések kevesebb szerephez jutottak, mint maga a jogalkotási folyamat. A kilencvenes évek második felében fizikailag a magyarországi villamosenergia-iparban viszonylag kevés olyan lépés történt, amely fizikailag is felkészülést jelentett volna a liberalizációra: nem épültek új erőművi kapacitások, nem jöttek létre olyan energiatermelő vállalkozások, amelyek a versenypiac nagy nyertesei lehetnének, korlátozottan épültek olyan hálózati elemek, amelyek erősítenék az importlehetőségeket.
Az EMT elnöke hozzáteszi, hogy bizonyos kísérleti elemek is bekerültek a magyar modellbe, ilyen például a független rendszerirányító intézménye, amelynek vizsgája - Pál László szerint - ugyancsak nem sikerült jelesre, de - teszi hozzá nyomban - ezzel nem a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir Rt.) működését, hanem a modellt bírálja. A tapasztalatok közé tartozik, hogy a fogyasztók szabadpiacra lépése sem volt könnyű, mert nem volt elegendő kínálat.
Mindezek mellett vizsgázott az árrendszer is, amely az MVM Rt. vezérigazgatójának megítélése szerint nagyon bonyolult és nagyon hatóságcentrikus, s néhány eleme bizonyíthatóan nem tartható fenn a továbbiakban. Feltétlenül komoly felülvizsgálatot igényel, hogy milyen piaci hatások érik az árakat. A hatósági árrendszernek van egyfajta fogyasztóvédő jellege, ugyanakkor a hatósági árak nem tudnak lefelé mozogni. A gyakorlat az, hogy az árhatóság meghatározza az áremelés mértékét, majd a piaci szereplők érdekérvényesítésén múlik, hogy az árrések meghatározása során milyen gyakorlat érvényesül. A másik sajátos eleme ennek az árrendszernek - jelzi Pál László -, hogy vannak olyan tarifaelemek, amelyeket csak a közüzemi piacon fizetnek, de az abban megjelenő szolgáltatást a szabadpiaci fogyasztók is élvezik.
Az árampiacon szükséges változások másik mozgatórugója, hogy az EU tavaly felülvizsgálta az 1996-os energiapolitikai irányelveket. Nyolc évvel ezelőtt a verseny megteremtésére helyezték a hangsúlyt, a piaci szereplőknek rövid idejű piaci eseményekhez kellett igazodniuk. Ennek következtében megtorpantak az erőművi fejlesztések és erősen ingadoztak az árak. Ez a helyzet fenntartható volt addig, amíg a szakma érezte, hogy vannak tartalékok. Miután viszont ezek gyors ütemben csökkennek, a fogyasztás viszont növekszik, új beruházásokra van szükség. Ezért az új direktívában már egy közép- és egy hosszú távú gondolkodást alapozott meg az EU, ezt a mi szemléletünkben is érvényesíteni kell - teszi hozzá. A másik fontos változás, hogy 1996-ban az EU még kétfajta rendszer-üzemeltetőt ismert el, ezzel szemben ma már csak a TSO-ról, a hálózatüzemeltető rendszerirányítóról beszél. Ennek megvalósításáról az MVM Rt. vezérigazgatója elmondta, szerinte a magyarországi ISO-modell átalakításának nem csak két szélsőséges megoldása létezik, vagyis a Mavir Rt.-nek az MVM Rt.-be történő integrálása, vagy az MVM Rt. hálózati üzletágának a Mavir Rt.-hez csatolása. Emlékeztet, hogy a Mavirnak kettős feladata van, leegyszerűsítve a műszaki jellegű, illetve a piacfelügyelet. Pál László szerint erősen megfontolandó a magyar TSO létrehozásának az módja, hogy a teherelosztást kapja vissza feladatul az MVM Rt. hálózati üzletága, a piacfelügyeleti, elszámolási feladatokat pedig továbbra is a piaci szereplőktől független Mavir Rt. végezze.
Az új, az idén január 1-jével életbe lépett uniós irányelvek akár némi visszalépést jelentenek amiatt, hogy a mindenekfeletti liberalizációval szemben erőteljes ellátásbiztonsági szempontokat is rögzítenek. A magyar piacon ez nem jelent akkora vargabetűt, mint a tizenötöknél; itt viszonylag kisebb mértékű átrendeződésre lesz szükség. Pál László szerint az, hogy az MVM Rt. kereskedelmi portfóliója a liberalizáció ellenére egyben maradt, az első számú garanciája volt az ország biztonságos ellátásnak. Kérdéses, hogy a paksi 2-es blokk kiesését ki tudta volna pótolni, ha nem lennének ilyen jellegű piaci biztosítékok az MVM kezében - jegyzi meg Pál László, hozzátéve, hogy a liberalizációt szinte minden uniós országban másként hajtották végre, de szinte mindenütt maradt egy erős nemzeti villamosenergetikai cégcsoport. Számomra a legszimpatikusabb példa az osztrák. Az elv az volt, hogy liberalizáljunk, de tartsuk meg, ami van és emellett engedjük meg, hogy más szereplő is lehessen, újabb erőművek épüljenek, újabb kereskedők jöjjenek és a fogyasztók kilépjenek a szabadpiacra.
Az MVM számára a helyzet ellentmondásos. A villamosenergia-szolgáltatásban továbbra is meghatározó szerepet játszik, hiszen az elfogyasztott áram 95 százaléka átmegy a társaság rendszerein. Ugyanakkor nemcsak piaci feladatokat lát el, hanem "pufferként" is szolgál, ez viszont hátrányos a cég számára. Abban az esetben - mondja a vezérigazgató -, ha a három fő változási ok keretében komoly szakmai tárgyalások zajlanak, és az optimumot keressük, az MVM nagyon komoly növekedésre képes vállalkozás lehet.
A jelenleg hatályos szabályozás szerint az MVM Rt. részvényei többségének hosszú távon állami kézben kell maradnia - emlékeztet azzal kapcsolatban Pál László, hogy vajon nemzeti társaságként, vagy a nemzetközi részvénypiacon is jelenlévő energetikai társaságként lát komoly növekedési lehetőséget a társaságcsoport számára. Ez azt jelenti - teszi hozzá magyarázatként -, hogy a menedzsment tartósan állami ellenőrzés alatt marad. Hogy a kisebbségi részvénycsomagot milyen körben értékesíti az állam, ez teljes mértékben lényegtelen. Az a lényeg, hogy az állami energiapolitika érvényesítését tartós állami többség mellett garantálni lehet. Viszont amellett, hogy a magyar piacon meghatározó szerepben marad, komoly lehetőségei lehetnek a határon túli terjeszkedésre is. Kevéssé gondolunk diverzifikált tevékenységre, alapvetően a villamosenergia-ipart tekintjük az MVM fő növekedési területének - közli Pál László. Azt viszont nem zárja ki, hogy határokon túl erőművi érdekeltségei legyenek a társaságnak, vannak is ilyen típusú tárgyalások. Emellett sok hír jelent meg a nemzetközi hálózati kapcsolatokról, ezek bővítéséről. Akvizíciókban ma - anyagiak hiányában - nem gondolkodhat az MVM Rt., de a fejlesztésekkel összefüggő kérdésekben nem a magyar határokon belülre, hanem egy nyitottabb rendszer felé tekintünk.
Az európai villamosipari társaságok lobbiszervezetének, az Eurelectricnek az MVM Rt. régóta tagja, tavaly azonban megalakult a szervezet magyar tagozata. A tizenkilenc alapító között ott vannak a magyar villamosipar meghatározó társaságai. Még nem hiánytalan a taglista, Pál László - akit az első három évre elnökévé választott a szervezet - szeretné, ha kibővülne és teljessé válna a szakma képviselete. A magyar tagozatnak ugyanis nemcsak a brüsszeli folyamatok befolyásolása, hanem az uniós szabályozásnak Magyarországra való átültetése is feladata. Számos alapvető kérdésben a szakma, egészen pontosan a szolgáltatók, a termelők álláspontja azonos, igaz, ez gyakorta eltér a hatóságok vagy egyes fogyasztói szervezetek véleményétől.
Azt tervezzük - jelzi Pál László -, hogy sokkal tervszerűbb folyamatban rendezzük a szakmai állásfoglalást kialakító fórumokat, és megpróbáljuk a magyar döntéshozókat az irányba befolyásolni, hogy áttekinthetőbb, versenyszerűbb, de ugyanakkor a jövőben is gondolkodó modellt alakítsunk ki a magyar szabályozás átalakítása során.
