A védelmi biztos elismerte: Európa alulmaradt az Oroszországgal szemben folytatott fegyverkezési versenyben
Az orosz–ukrán háború kitörése óta viszonylagos egyetértés van Brüsszelben azzal kapcsolatosan, hogy a védelmi kiadásokat és a hadiipari kapacitásokat növelni kell. Úgy tűnik a törekvések nem teljesítették a hozzájuk fűzött elvárásokat, a szektor kibocsátása jóval alulmúlja az orosz termelést. Az államszövetség ennek ellenére az erőforrásait nem csupán a tagországok felfegyverzésére fordítja, az évek során eurómilliárdok hasznosultak az ukrán védelmi iparban, ám a kontinens nem csupán eszközhiánnyal küzd.
Amennyiben Donald Trump úgy dönt, hogy valóban kivonja az amerikai csapatokat Európából, akkor az unió vezetése nehéz helyzetbe kerülhet.
Kevés a fegyver, a források pedig fogynak
Az Európai Unió országai egyre több forrást fordítanak fegyverkezésre, ám úgy tűnik ez nem elég. Számos tagország 2025-ben éppen elérte a NATO által korábban megszabott elvárást, amely a GDP 2 százalékában volt meghatározva. A legújabb megállapodás szerint a szövetség tagjainak 2035-re az éves GDP 5 százalékával megegyező forrást kell védelmi kiadásokra fordítaniuk.
Miközben az Európai Unió számos országa nem volt képes megfelelő mennyiségű forrást allokálni a haderő fejlesztésére, Ukrajna az eddig folyósított segélyekből és hitelekből hatalmas beruházásokba kezdett:
Úgy tűnik, hogy az ukránok (az EU-nál) sokkal inkább képesek felpörgetni a fegyvergyártást (…). A legnagyobb problémát az jelenti, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, Oroszország jelentős mértékben felülmúl bennünket termelésben. Ez egy nagyon rossz tendencia. Cirkálórakétákból Oroszország évente körülbelül 1200 darabot állít elő, mi csupán 300-at. Az ukránok tavaly kezdték meg az úgynevezett Flamingo cirkálórakéták gyártását, amiből a tervek szerint idén 700 darabot gyártanak majd. Oroszország évente megközelítőleg 1000 ballisztikus rakétát gyárt évente, melyek egy részét bevetik a harcokban. Európa egyáltalán nem gyárt ilyen rakétákat, miközben Ukrajna idén elindítja saját tervezésű ballisztikus rakétáinak gyártását
− elemezte a helyzetet Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa, az Euranet Plus egyik műsorában.
A szakértő arról is beszélt, hogy ha az Európai Unió valóban fegyveres konfliktusba keveredne Oroszországgal, akkor az államszövetségnek egy
sokkal erősebb orosz hadsereggel lenne dolga, mint 2022-ben.
Kubilius arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz csapatok idén akár 7-8 millió drónt is bevethetnek majd a harcokban, valamint kitért arra is, hogy Moszkva jelenleg egy harcedzett és tapasztalt hadsereggel a rendelkezik, míg Európa nem rendelkezik ilyen típusú tudással.
Míg az uniós tagországok nem képesek átfogó és gyors hadiipari reformokat végrehajtani, addig a szomszédos Ukrajna európai források segítségével soha nem látott fejlesztésekbe kezdett. A háború kitörése óta az Európai Unió megközelítőleg 71 milliárd eurót fordított Ukrajna felfegyverzésére, ami hamarosan 60 milliárddal egészül ki, mely forrást a nemrégiben folyósított 90 milliárdos hitelcsomagból fedez majd Zelenszkij kabinetje.
Összességében az ukrán haderőre fordított uniós források összértéke eléri a 130 milliárd eurót. Viszonyításképpen a befagyasztott Magyarországnak járó források értéke 16,5 milliárd euró, Ukrajna a háború kitörése óta pedig csak az Európai Uniótól 280 milliárd eurónyi támogatást kapott.
Miközben hatalmas mennyiségű uniós forrás hasznosul Ukrajnában, aminek egy részéből hadiipari kapacitás épül, addig az Európai Unió gazdasága az elmúlt évben csupán 1,5 százalékkal bővült.
A tagországok a haderő fejlesztésére számos módon igyekeznek forrásokat bevonni. Az Európai Unió 2025 márciusában mutatta be a 800 milliárd euró összértékű ReArm Europe/Readiness 2030 nevű programját, melynek célja a védelmi képességek fejlesztése. A csomag részét képezi egy 150 milliárd eurós alap, melyből a tagállamok hosszú lejáratú hiteleket hívhatnak le haderejük fejlesztésére.
Számos tagországon belül heves politikai viták folynak a védelmi kiadások fedezetét illetően. Míg egyesek hitelfelvételt szorgalmaznak, addig vannak olyanok is, akik a felhalmozott aranytartalékokhoz nyúlnának.
Közös európai hadsereg
Amennyiben az Egyesült Államok valóban teljesen elfordul az Észak-atlanti Szövetségtől, és Donald Trump beváltja fenyegetését, melynek értelmében kivonja Európából itt állomásozó katonáit, akkor Brüsszel szorult helyzetbe kerülhet:
Amennyiben az amerikaiak elkezdik kivonni csapataikat az európai kontinensről, akkor meg kell vizsgálnunk azt is, hogyan lehet őket pótolni. Itt jön képbe annak a lehetősége, hogy egy hasonló típusú és méretű hadsereget hozhatnánk létre. Ez egy gyorsreagálású hadtest lehetne, amit nevezhetünk akár európai hadseregnek is
− mondta Andrius Kubilius.
- Jelenleg 80–100 ezer amerikai katona tartózkodik Európában, ezt kellene gyors ütemben pótolni változás esetén.
- Az Európai Unió tagországainak jelenleg összesen 1 285 970 katonájuk van,
- a magyar hadsereg mérete pedig nagyjából 22 ezer fő.
- Ezek a számok az aktív állományban lévőket, illetve a tartalékosokat is magukban foglalják.
A közös európai haderő felállításáról már évek óta viták folynak Brüsszelben, ám eddig nem sikerült tető alá hozni a megállapodást. A legnagyobb problémát nem a csapatok finanszírozása jelenti, hanem az, hogy pontosan kinek az irányítása alá kerüljön a hadsereg, mivel az unió közös kül- és biztonságpolitikája továbbra is erősen korlátozott, a terület elsősorban a tagállamok szuverén hatáskörébe tartozik. Andrius Kubilius azonban merész ötlettel állt elő.
A védelmi biztos létrehozná az Európai Védelmi Uniót, amely egy kormányközi, páneurópai szerződésen alapulna. Elképzelése szerint az új védelmi szövetség irányítása egy brüsszeli testület hatáskörébe kerülne.
A testületet Európai Biztonsági Tanácsnak nevezné el, ahol a döntéshozatal egyszerű többségi szavazással történne, vétózásra pedig nem lenne lehetőség.
Kubilius arról is beszélt, hogy az Európai Védelmi Unió, az Európai Unió országai mellett az Egyesült Királyságot, Norvégiát, sőt Ukrajnát is bevonhatná az együttműködésbe.
