Brüsszel aggódik: Putyin az olaj segítségével szerezhet befolyást Ázsiában
Már hónapok óta tart a válsághelyzet a Hormuzi-szoros térségében. Az amerikai–iráni béketárgyalások megrekedtek, a tankerhajók pedig a Perzsa-öbölben vesztegelnek miközben az energiaárak szokatlanul magasak. Elemzők szerint a válság az ázsiai országokat viseli meg a legjobban, de van valaki, aki jól jár a kialakult helyzettel. Oroszország tárgyalásokba kezdett a délkelet-ázsiai országok vezetésével, akiknek égető szükségük van földgázra és nyersolajra. Az Európai Unió nem nézi jó szemmel Vlagyimir Putyin térnyerését, de a szükségleteket nehéz lesz felülírni.
Az olajválság a világrend átrendeződéséhez vezethet
A délkelet-ázsiai kormányok versenyezni kezdtek az orosz olajért, mivel az elhúzódó válság hamarosan térdre kényszerítheti az energiaimportra szoruló országokat. Amennyiben a moszkvai vezetésnek sikerül hosszú távú szerződéseken keresztül befolyást szereznie a régió energiaellátása felett, az geopolitikai és gazdasági előnyt jelenthet Vlagyimir Putyin számára.
Bár az orosz energiahordozók továbbra is nemzetközi szankciók alatt állnak, az Egyesült Államok több ország esetében is feloldotta a korlátozásokat. Erre jó példa Szerbia esete, ahol az elmúlt hónapokban több alkalommal is meghosszabbították a határozott időre szóló engedélyeket.
Oroszország jelenleg több ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) tagországgal tárgyal olaj- és gázbeszerzésről, ám ez a fordulat a világrendre is hatással lehet:
Az ellátási láncok átalakulása a megszokott regionális szövetségi rendszer felborulásához vezethet
− mondta Chester Cabalza, a manilai International Development and Security Cooperation agytröszt alapítója és elnöke.
Délkelet-Ázsia megközelítőleg napi 2 millió hordó olajat termel, miközben a kereslet eléri a napi 5 millió hordót, így a térség nettó energiaimportőrnek számít. A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy
2024-es adatok szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó nyersolaj 84 százaléka és a cseppfolyósított földgáz 83 százaléka ázsiai piacokon került értékesítésre.
Oroszország eddig az alábbi délkelet-ázsiai országokkal folytatott tárgyalásokat nyersolaj- és földgázbeszerzésről:
- Vietnám miniszterelnöke, Pham Minh Chinh Moszkvában járt, ahol megállapodást írt alá olaj- és gázegyüttműködésről.
- Prabowo Subianto, Indonézia elnöke Vlagyimir Putyinnal tárgyalt energetikai együttműködésről.
- Mianmar katonai vezetői is Moszkvába utaztak, és energetikai megállapodásokról tárgyaltak.
- Malajzia miniszterelnöke, Anwar Ibrahim arról számolt be, hogy az ország nemzeti olajvállalata, a Petronas tárgyalásokat folytat Oroszországgal olajbeszerzésről.
- A Fülöp-szigetek energiaügyi minisztériuma pedig bejelentette, hogy az Egyesült Álamok meghosszabbította az orosz olajra vonatkozó szankciómentességet.
Miközben a délkelet-ázsiai országok vezetői egy esetleges energetikai katasztrófa elkerülésén dolgoznak, az elmezők szerint Oroszország nemcsak üzletelne, de a regionális erőviszonyokat is átalakítaná.
Az Európai Unió kiszorulhat a régióból
Amennyiben az Egyesült Államok nem tudja belátható időn belül rendezni az iráni konfliktust és stabilizálni a világrendet, a kialakuló hatalmi vákuum arra késztetheti a piaci szereplőket, hogy az amerikai dollárt egy másik tartalékvalutára cseréljék − mutatott rá Cabalza, majd arról is beszélt, hogy a jelenlegi helyzet lehetőséget ad Oroszországnak a déli irányú terjeszkedésre.
A fosszilis energiahordozókon túl Oroszország úgy pozicionálhatja magát, hogy hosszú távra meghatározó szereplője lehessen a régiós energiaellátásnak
− mondta a szakértő.
Amennyiben Oroszország megkerülhetetlenné válik a régióban, esetleg az atomenergetikai fejlesztésekbe is beszáll, az felgyorsíthatja a többpólusú világrend kialakulásának folyamatát. A jelenlegi helyzet nagy vesztese az Európai Unió lehet, mivel az államszövetség harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN országok közössége.
Habár az export mennyisége tetemes, az árukereskedelem tekintetében az unió külkereskedelmi mérlege negatív, 2024-ben 70,1 milliárd mínuszban zárt. A legfőbb importcikkek a gépek és berendezések, textília, valamint vegyipari termékek, míg az unió exportra szintén gépeket és berendezéseket, vegyipari termékeket, továbbá közlekedési eszközöket gyárt.
Az árukereskedelem kiegészül még szolgáltatáskereskedelemmel is, melynek értéke 2024-ben 258,7 milliárd euró volt, továbbá jelentős a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) mértéke is. Az unió 2023-ban 372,2 milliárd euró értékű FDI-állománnyal rendelkezett a térség országaiban, az ASEAN csoport befektetései pedig elérték a 336,8 milliárd eurót.
Az államszövetség igyekszik Oroszországot elvágni az energiaexport nyomán keletkező bevételeitől, ám az elhúzódó energiaválság miatt kérdés, hogy a szankciók meddig tarthatók. Elképzelhető, hogy a délkelet-ázsiai országok vezetőinek hamarosan választaniuk kell majd a stabil energiaellátás, valamint az európai uniós kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok között. A kérdés, hogy mi élvez majd prioritást.
