Rajnai fuvarhoz juthatnak a magyar hajók
Magyarország európai uniós csatlakozását követően a hazai folyami fuvarozók is hozzájuthatnak a rajnai státushoz, s ennek birtokában a rajnai (francia, német, holland) kikötők között is vállalhatnak majd úgynevezett kabotázs áruszállítást. Ám az elvi lehetőség még nem jelenti azt, hogy néhány hónap múlva már nyüzsögni fognak a magyar hajók a Rajnán - véli a főleg uniós megbízásokat kielégítő Fluvius Hajózási és Szállítmányozási Kft. igazgatója, Bencsik Attila. Mindenekelőtt azért nem, mert a hazai, mintegy 180 ezer tonnás folyami szállítókapacitásból jelenleg alig 20 ezer tonnát képvisel az olyan önjáró, illetve külön uszállyal is ellátott toló-önjáró hajó, amely eleget tesz a rajnai előírásoknak. Márpedig rajnai üzemképességi bizonyítvány nélkül még a Duna-Majna-csatornában sem lehet közlekedni. Ám, ha van is alkalmas szállítói kapacitás, akkor sincs automatikusan lehetőség a többletfuvarra. Egyrészt nehéz a költségek, illetve a fuvardíjak terén versenyezni az államilag támogatott, családi alapon működtetett, a magyarokénál akár 8-18 százalékkal olcsóbb holland és német fuvarozókkal. Ráadásul a most még meglevő bérelőnyünk is várhatóan hamarosan elvész. Másrészt az a cég "labdába sem rúghat" a Rajnán, amely nem tud legalább EU-szintű minőségi szolgáltatást nyújtani. Végül, de nem utolsósorban, a nyugati kabotázs piacra újonnan belépőknek ki kell építeni a kereskedelmi kapcsolatokat, ami időigényes.
A műszaki és minőségi feltételeknek már megfelelő - az EU-ban bérelt hajók mellett három saját, rajnai papírokkal is rendelkező önjáró, illetve toló-önjáró hajót (ebből kettőt német lobogó alatt) üzemeltető - Fluvius kedvezőbb helyzetben van, így minél hamarabb élni szeretne az új lehetőségekkel. A darabos és ömlesztett száraz árut fuvarozó cég már az idén lényeges forgalombővüléssel számol, ezért újabb toló-önjáró hajót vásárol. A szállított árumenynyiség a tavalyi 165-ről 200 ezer tonnára, az árbevétel pedig 660-ról 900 millió forintra nőhet várakozásaik szerint. Feltéve persze, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívül alacsony vízállás a Dunán és a Rajnán, ami miatt hoszszabb ideig csak 40-60 százalékos terheléssel közlekedhettek a hajók.
A legnagyobb hazai folyami fuvarozó, a Mahart Duna-Cargo Kft. ügyvezető igazgatója, Litvai János szerint sem szabad túlértékelni a rajnai kabotázs piac megnyílását. Nem elsősorban a megfelelő hajópark hiánya (a műszaki fejlesztés nem áthidalhatatlan probléma), hanem az ottani kiélezett verseny miatt. Főleg a holland konkurencia nagyon erős. A rajnai státus mindazonáltal segíthet abban, hogy például a rotterdami várakozási időket hatékonyabban használják ki, és ezzel javítsák jövedelmezőségüket a magyar folyami hajók. A tengeri szállítmányok megérkezéséig ugyanis alkalmi fuvarokat lehet majd vállalni. A Duna-Cargo hajóinak száma megközelíti a százat, ebből csak öt az önjáró, illetve toló-önjáró, és van még 8, a rajnai követelmények szerint átalakított bárka is. Ám még ezt a szűkös kapacitást sem tudták eddig maradéktalanul kihasználni a Dunán kívül. Újabb vásárlását ezért, illetve részben a küszöbönálló privatizáció miatt sem terveznek.
Különben is, a társaság számára jóval érdekesebb a Duna, ahol hazánk és Szlovákia uniós csatlakozása nem hoz enyhülést a máris kiélezett versenyhelyzetben. Sőt - az általánosan szabad használatot biztosító belgrádi konvenció jóvoltából, valamint a Hollandiával és Németországgal kötött kétoldalú, a harmadik országbeli cégeket korlátozó szerződések megszűnésével - az EU-n kívüli, mindenekelőtt a román és ukrán fuvarozók erősödő konkurenciájával is számolni kell.
