A nagy AI-sztori: a mesterséges intelligencia elhozta az újságírás új korszakát

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nem kopogtat a szerkesztőségek ajtaján, bent ül az asztalnál. Rövid híreket foglal össze, videót készít egy cikkből, segít kutatni, szerkeszteni, sőt egyre gyakrabban a tartalom végső formáját is befolyásolja. Az újságírásban ezért a vita már nem arról szól, hogy jön-e az AI, hanem arról, hogy ki tud együtt élni vele. Door Tamás minősített üzleti AI-szakértő és a Mediaworks mesterségesintelligencia-projektjének vezetője elmondta: az egyik legnagyobb tévedés az a félelem, hogy a mesterséges intelligencia önmagában elveszi az újságírók munkáját. „Nem az AI veszi el a munkáját egy újságírónak, hanem az az újságíró, aki képes használni az AI-t” – fogalmazott A nagy AI-sztori új adásában. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:

A rövid hírt már most jobban írja a gép

A generatív modellek egyik legnagyobb előnye jelenleg a gyors, strukturált feldolgozás. Rövid hírek, nemzetközi összefoglalók, napi gazdasági vagy politikai áttekintések esetében az AI már most is rendkívül hatékony.

Reggelre összefoglalják a fontos híreket, segítenek adatot rendszerezni, és időt szabadítanak fel az újságírónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes szakma automatizálható.

A hosszabb, magazinos, történetmesélő tartalmaknál továbbra is az emberi egyediség marad a döntő. A kritikus gondolkodás, a szerzői hang, a jó történetmesélés – ezek azok a területek, ahol az AI még nem tud valódi alternatívát adni.

Aczél Petra szerint az internet valójában már korábban elkezdte felszámolni a klasszikus szerzőséget. A print korszakban az olvasó tudta, ki írta a vezércikket, ki készítette az interjút, kihez tartozik egy hang. Az online világ ezt elmosta, de teljesen nem tüntette el. „Ha valakinek saját hangja van, az még mindig üt” – fogalmazott. Ezért a hosszabb, mélyebb tartalmak egyre inkább a „kézműves tartalom” kategóriájába kerülnek: nemcsak az számít, mi van leírva, hanem az is, ki írta. Ahogy nem minden sör ugyanaz, úgy nem minden cikk sem.

A szabályozás még mindig le van maradva

Miközben a modellek szinte havonta változnak, a jogi környezet csak most próbál utánuk futni. Az EU AI Act augusztus 2-től kötelezővé teszi az AI-jal készült tartalmak valamilyen jelölését, de továbbra sem egyértelmű, pontosan mit kell feltüntetni.

• Ha egy újságíró a ChatGPT segítségével készül fel egy interjúra, azt már jelölni kell? 
• Ha egy videóban csak a lip sync (ajakszinkron) AI-generált, de a szereplő valódi, az minek számít?

A szabályozás jelenleg inkább elvi keretet ad, mint konkrét megoldást. A szerkesztőségeknek ezért saját belső szabályokat is ki kell alakítaniuk.

Az AI-használat másik nagy kérdése az adatbiztonság. Mit tölt fel az újságíró egy modellbe? Mi történik azzal az információval? Valóban nem tanul belőle a rendszer? Aczél Petra szerint ez nem pusztán technológiai, hanem kulturális probléma is. A cégeknek pontosan meg kell határozniuk, mit lehet és mit nem szabad AI-ba feltölteni. Door Tamás ezt egyszerűbben fogalmazta meg: ma kínai és amerikai szerverekkel kommunikálunk, miközben sokszor fogalmunk sincs, mi történik az adatainkkal.

Részletek a beszélgetés tartalmából:

• Hogyan változtatja meg az AI az újságírók mindennapi munkáját? (01:16)
• Milyen tartalmakat tud már most jobban elkészíteni a mesterséges intelligencia? (05:04)
• Hol marad meg az emberi szerzői hang és a kritikus gondolkodás? (07:33)
• Már videót is gyárt az AI (09:06)
• Mit kezdjünk a felszabaduló idővel? (12:59)
• AI-stratégia vagy spontán alkalmazkodás? (14:14)
• Kötelező lesz jelölni az AI-tartalmat – de hogyan? (18:24)
• Ki lesz a tehetséges újságíró az AI korszakában? (27:07)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.