Versengő nyelviskolák
Míg a németországi nyelviskolák és szótárforgalmazók a piac ugrásszerű növekedésére számítanak az EU keleti bővítése miatt, a hazai cégek néhány nappal a csatlakozás előtt egyelőre semmi változást nem érzékelnek - derül ki a lapunk által végzett rögtönzött felmérésből.
Az idegen nyelvet tanulók száma hazánkban évek óta stagnál, és a tanulási kedv az utóbbi hónapokban sem változott - összegezte tapasztalatait Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Pedig munkaerőppiaci szakértők, sőt a gyakorlati tapasztalatok szerint is teljesen nyilvánvaló, hogy legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten el kell sajátítani. Ennek ellenére, ma a magyar felnőtt lakosságnak csupán 19,2 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet - tette hozzá Légrádi Tamás.
A nyelvtudással rendelkező szakképzett munkaerő közvetett módon, egyes hazai térségek gazdaságélénküléséhez is hozzájárul. Számos térségben alapoztak vállalkozásokat, külföldi munkavállalásból hazatért szakmunkásokra.
Jelenleg mintegy 250-300 intézmény verseng a tanulók elnyeréséért, ám ebbe azok is beletartoznak, melyek kezdetleges körülmények között végzik tevékenységüket, illetve azon cégek is, melyek csupán melléktevékenységként foglalkoznak nyelvoktatással. Így nehéz megállapítani, hogy ebből a 300 vállalkozásból mennyi az igazán komoly, szakképzett tanárokat foglalkoztató és megfelelő technikai felszereltségű iskola. Becslések szerint a magyarországi nyelviskolák éves forgalma eléri a 2-3 milliárd forintot.
A nyelviskolákéhoz hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Bucsi-Szabó Zsolt, az Akadémiai Kiadó Rt. igazgatója. A mintegy 70-75 százalékos piaci részesedéssel bíró társaság forgalma évente csupán 3-4 százalékkal növekszik. Normális piaci körülmények között a szótárforgalom a nyelvtanulás jó "lázmérője", ám a forgalmazást számos probléma nehezíti, melyek miatt nem lehet pontos következtetéseket levonni az eladási adatokból. Az elektronikus szótárak elterjedése és ezek illegális másolása ugyanis torzítja az eladási számokat - hangsúlyozta az igazgató. A szótárforgalmazók hazai forgalma bolti áron becslések szerint évi 2,5-3 milliárd forint.
Míg az uniós országokban 60 százalékban angolt tanulnak, és a fennmaradó 40 százalékban, egyenlő arányban egyéb idegen nyelveket - így például franciát, németet, spanyolt, portugált, olaszt - az angolul tanulók aránya hazánkban is azonos, viszont 32 százalékot tesz ki a németül tanulók aránya, így csupán a 8 százalék jut az összes többi nyelvre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alaposan meg kell fontolni a két legkeresettebb nyelvtől eltérő nyelvű szótár kiadását. Egy középszintű szótár elkészítése ugyanis 100-150 millió forintos ráfordítást igényel - tette hozzá Bucsi-Szabó Zsolt.
