félpercesek

Apák és gyerekeik szimbiózisa

Örömtől sugárzó apák és gyerekeik láthatók Ulla Lemberg svéd fotográfusnő 46 felvételén, a ma nyíló, Drága gyermek című kiállításon. Ha gyerekekről készült képeket idézünk fel, elsősorban anyák és kicsinyeik jutnak eszünkbe. Apák és gyermekük ritkábban, vagy leginkább olyan fotók merülnek fel, amelyeken az egész család látható. Ulla Lemberg viszont apákat örökített meg gyerekükkel együtt, s tegyük hozzá azonnal: sugárzik a képekről a szeretet, a felszabadult öröm, az együttlét boldogsága. A Svédületes! svéd-magyar randevú 2004 elnevezésű, egész éves magyarországi programsorozat keretében az Esély Galériában két héten át látogatható tárlaton 46 fotográfia, köztük 38 színes, nagyméretű kép érzékelteti ezt a szimbiózist. A svéd fotográfusnő, Ulla Lemberg ezen képeit először - 1998-ban - a svéd közönség láthatta Stockholmban, azóta a fotói bejárták Európát. Ha véget ér a vándorkiállítás, akkor a budapesti eseménnyel együtt összesen 36 országban tekinthették-tekinthetik meg az érdeklődők ezt a gondolatébresztő kiállítást. (Drága gyermek - férfiakról, gyerekekről és a nemek egyenlőségéről Svédországban, Ulla Lemberg fotókiállítása az Esély Galériában, Budapest V. ker., Dorottya u. 2. Megtekinthető május 30-ig naponta 10 és 16 óra között.)



Az összeomlás után

Dag Solstad korunk egyik legjelentősebb norvég írója, ezért furcsa, hogy körülbelül kéttucatnyi művéből A mellékszereplő pillanata az első regény, amely megjelent magyarul. A lényeg, hogy a skandináv és a finn irodalom magyar nyelvű kiadására szakosodott Polar Alapítványnak és Kertész Judit fordításának köszönhetően végre eljutott hozzánk A mellékszereplő pillanata, amint Dag Solstad maga is itt járt nemrég a könyv bemutatóján, a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A regény egy norvégtanárról szól, aki éppen Ibsen A vadkacsa című drámáját próbálja közelebb hozni mérhetetlenül unatkozó vagy csak szenvtelen diákjaihoz, s amikor rájön, mennyire anakronisztikus a helyzete, mennyire eltűntek azok a klasszikus értékek, amelyek az ő életét meghatározzák, összeomlik. Ezután pedig végiggondolja az életét, főként valaha gyönyörű feleségével való kapcsolatát. Dag Solstad lassan, hömpölygően mesél, a tanár örvényszerűen emlékezik életére, s amint elkezdi elmesélni a történteket, nem tudunk kilépni a vonzásából. (Dag Solstad: A mellékszereplő pillanata, Polar Könyvek, 2004, 157 oldal, 1800 forint)



Távoli, idegen-izgalmas világ

Hipermodern épületek, száguldó nyeregvasút, szusi és gésák, mindez Japán az európaiak szemében. Legendákkal övezett múlt és a technikával zsúfolt jelen szimbiózisa. Ezt a távoli,

sokszor furcsa világot hozza el Szűcs Eszter budapestokyo - ázsiai utazások címet viselő kiállítása, amely az ő képei mellett a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum anyagából is ízelítőt ad, még ha csak egy falatnyit is. Az együttműködés három darab katagamiban (textilnyomó minta) nyilvánul meg, de kétségtelen, hogy ezek az iparoseszközök magukban is műalkotások. A képek tanúsága szerint ami nekünk kettőség, az ott a hétköznapok része. Ciklámenben fürdő rágógumizó lány, rikító színű makitekercs, s a képek alatt egy-egy haiku: "Krizantémbolond lelkedet megigézte virágvarázslat." (Republic Galéria, Budapest V., Vigyázó Ferenc u. 4. A kiállítás megtekinthető augusztus 6-ig, hétfőtől péntekig 9 és 17 óra között.)



A minimálpróza mestere

Dag Solstadhoz hasonlóan Kjell Askildsen első kötete szintén a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg nemrég, a minimálpróza mestereként emlegetett norvég írótól elbeszélésválogatást adott közre a noran kiadó A thesszaloniki kutyák címmel. Bár első novelláskötetét még az 50-es években adták ki, az irodalmi sikerre majd' három évtizedet kellett várnia. Szokták mondani, a nagy írókat csak az utókor értékeli igazán, de úgy tetszik, őt még életében beérték kortársai. Főszereplői öreg és/vagy magányos figurák, akik már mindenről lemondtak az életben, csak az életösztön és az irónia tartja bennük a lelket. Szereplői szívósan és makacsul ragaszkodnak elképzeléseikhez, még akkor is, ha ennek ára a teljes magány. Minden történet egy-egy dráma, amely a letisztult, sallangmentes írásokban, hátborzongató mélységekbe enged bepillantani. (Kjell Askildsen: A thesszaloniki kutyák, noran kiadó, 2004., 115 oldal, 1500 forint)



Kovácsok kincsei Szentendrén

A XIX. és a XX. század fordulóján a szecesszió, majd a historizmus idején csodálatos kovácsoltvas művek születtek, igaz, a XX. század közepén a lecsupaszított építészet nem használt ilyen díszítőelemeket. Az újjászületés akkor következett be, amikor elkezdték felújítani régi, szép, századfordulós épületeinket, s amikor mindeközben a modern építészet is egyre többféle anyag használatát igényelte. Az új stílus és formavilág megszületését 6-8 művész fémjelzi, jellemző rájuk az egyszerűség kiemelése, a tiszta formák használata. Mostanában művészek és kovácsmesterek egyaránt művelik a díszműves kovács mesterséget - igaz, a művészet mesterségbeli tudás nélkül elképzelhetetlen, s a mesterség ugyanakkor kevés a művészethez. Izgalmas területe ez az iparművészetnek, amelyről most a szentendrei MűvészetMalom ad képet 20 kortárs "kovácsművész" alkotásaiból válogatva. (Kovácsok - Válogatás az Iparművészeti Múzeum kincseiből és kortárs kovácsművészek alkotásaiból, MűvészetMalom, Szentendre, Bogdányi út 32. Nyitva július 4-éig naponta 10-18 óráig, hétfőn a látogatás ingyenes.)