GDP-rangsor: második hely az újak között

A második helyen áll Magyarország az újonnan csatlakozó tíz ország között az egyhektárnyi mezőgazdasági területre jutó GDP-rangsorban. Egyedül Szlovénia előz meg bennünket. E mutató is jelzi, hogy Magyarország agrárterületen a most belépő államok között előkelő pozíciót foglal el.

A GDP-statisztikák szerint ugyanakkor az unión belül Szlovénia is csak Görögországot és Spanyolországot előzi meg, mi pedig a második helylyel is valamennyi eddigi EU-tag mögé szorulunk. A magyar termelés területi hatékonysága a hollandiai érték 7,6 százalékát teszi ki, és az EU15-ök átlagának is csak 38 százalékát éri el. Az előrejelzések szerint nem várható, hogy e mutató középtávon számottevően javul majd.

Számunkra kedvező képet mutatnak az exportintenzitási adatok is a most csatlakozó kelet-közép-európai országokkal szemben. Ez annak ellenére is így van, hogy a magyar agrárágazat exportintenzitása uniós viszonylatban közepesnek mondható. Az egyhektárnyi mezőgazdasági területre jutó agrárkivitel 400-450 eurót tesz ki, ami lényegesen kevesebb a belga és a holland eredménynél, de meghaladja a portugál vagy a görög értéket.

A hazai várakozások szerint a belépéssel tovább javulhatnak a magyar exportesélyek a többi csatlakozó ország piacán. Ez különösen a volt CEFTA-tagoknál lehet fontos, amelyek mostanáig rendre importnehezítő intézkedéseket hoztak a magyar kivitellel szemben, amelyek többször agrárdiplomáciai konfliktusokat robbantottak ki. A statisztikák szerint a magyar kereskedők tavaly 647 millió eurónyi árut szállítottak a CEFTA-államokba, az import pedig 266 millió eurót ért el. Így a magyar agrárszaldó e relációban is pozitív maradt.