Humán tőke a borászatban
Bár sok esetben kényszervállalkozásként kezdenek bele a borászatba - véli Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára, mégis a rengeteg díj, az országos és a nemzetközi elismertség azt jelzi, sok olyan hazai szakember akad a bor világában, aki mesterien sajátította el a szakma fortélyait.
"Pincészetünk már egy nagyobb gazdaság, de alapvetően a családi háttérre építünk, a fontosabb területeket a családtagok tanulták meg, magunkat képeztük ki" - tájékoztat a villányi borász, Bock József.
A felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakembereket szívesen alkalmazzák a közepes, illetve a kisebb pincészetek. Az elvárás azonban elég nagy velük szemben, hiszen a kisebb gazdaságok univerzális, széles spektrumú szakembereket keresnek, akik nemcsak a szőlészethez, borászathoz értenek, hanem a kereskedelemhez, esetleg joghoz, informatikához is. "Jó, ha a diplomás munkatárs képes a feladatok irányítására, és nyelveket is beszél" - említi Pásti György, a BKÁE Élelmiszer-tudományi Kara Borászati Tanszékének adjunktusa. A kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások sok esetben még többféle szakértelemmel rendelkező munkatársat keresnek. A Monarchia Borászati Kft. például kereskedőtől elsősorban a bor szeretetét várják el, de fontos az is, hogy kiváló értékesítő legyen. "Sajnos kevés a jó kereskedő, aki ismeri a piacot, a portfóliókat" - körvonalazta a helyzetet Kató András ügyvezető.
A borászszakma jelentős bázisa vidéken van, ezért az ország több pontján erős középfokú képzés folyik, számos városban van felsőfokú is, de egyetemi szintű borászképzés csak Budapesten van. Az alapképzés mindkét szinten ingyenes, ugyanakkor a felnőttképzés már költségtérítéses, ez legtöbbször a beiskolázó vállalkozót terheli. Családi gazdaság esetén, ezért a gyereket már eleve szakirányú iskolába adják, sőt, ahol több gyerek van, az egyiket borásznak, a másikat idegenforgalmi, vendéglátó vagy éppen kereskedelmi iskolában taníttatják. A BKÁE Élelmiszer-tudományi Karán graduális és levelező képzés keretében összesen 70 diák tanul, akik sok esetben borászdinasztia gyerekeként végzik az iskolát, vagyis megfigyelhető a tudatos utánpótlás-nevelés. Lassan tehát körvonalazódni látszódnak az egyes tájegységek borászati dinasztiái, a hagyományokat továbbvivő utódok pedig nemcsak biztosítják, hogy a borászcsaládok öröksége megmaradjon, hanem Pásti György szerint a következő generáció már jobb helyzetben is lesz a képzettség szempontjából. Bock József azonban még hiányosságokat emleget, elsősorban kereskedelmi, illetve marketingismeretek területen.
"Az utánpótlást úgy oldjuk meg, hogy szakmai gyakorlat keretében minden évben 2-2 hónapra fogadunk két tanulót, és közülük az ügyeseket, szorgalmasakat, rátermetteket választjuk ki" - mondja Bock József.
A felnőttképzésre, a tanfolyamokra nagy az igény a szakemberek részéről. A középiskolák és az egyetemek megpróbálnak megfelelni a képzési elvárásoknak, amelyek szervezésében a HNT is részt vesz. "Ezek rövidebb-hosszabb tanfolyamok, tréningek, vagy akár OKJ-s végzettséget nyújtó képzések is lehetnek" - tájékoztatta lapunkat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A felnőttképzések inkább rövidebb időtartamúak, szakspecifikusabbak, azaz továbbképző jellegűek. A nagyobb borászati vállalatoknál megjelent az igény, hogy már ne csak szakmai képzésekkel támogassák a vezetők fejlődését, hanem komplex kurzusokkal is.
A külföldiektől elsősorban az imázsépítést, a marketinget és az összehangolt munkát kell megtanulniuk a magyar bortermelőknek és borászoknak. "A legfontosabb azonban az, hogy a tapasztalat birtokában reálisan el tudjuk magunkat helyezni a világ borászati palettáján" - ad tanácsot Pásti György.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a jó hírnévből csak akkor lehet hosszú távon megélni, ha folyamatosan kiváló minőséget gyártanak. Ehhez azonban rendkívül fontos az utánpótlás. A szakmai fejlődéshez mindenképp hozzátartozik a külföldi piacok, az újszerű technológiák megismerése is, ez a fiataloknak már egyszerűbben megy a nyelvismeret és a nagyobb mobilitás miatt.
