Májustól kis liberalizációs lépés a földpiacon
A májusi EU-csatlakozás után termőföldet vásárolhatnak Magyarországon azok az uniós állampolgárok, akik önálló vállalkozóként kívánnak letelepedni, legalább három éve folyamatosan, jogszerűen itt laknak és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A földtörvényi szabályozást - amely eddig a külföldiek földszerzését egyértelműen tiltotta - a közelmúltban módosította a parlament.
Magyarország a változtatásokra a csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettséget. Korábbi felmérések szerint a belépés pillanatában mindössze 12-16 uniós állampolgár felelhet meg a feltételeknek, és továbbra is kérdéses, hogy a későbbiekben mekkora lesz a letelepedési és földvételi igény. Mindenesetre az előírásoknak eleget tevők - hasonlóan a magyar természetes személyekhez - maximum 300 hektár tulajdonjogát szerezhetik meg.
Magyarország minden más esetben hét évig fenntarthatja a földvásárlási tilalmat, amely a külföldi természetes személyek mellett a bel- és külföldi jogi személyekre is kiterjed. E határidő további három évvel meghosszabbítható lesz, ha hét év elteltével a hazai és az uniós földárak között még mindig jelentős lenne a különbség. A felmérések szerint az uniós földárak általában öt-tízszeresen haladják meg a mai, 400 ezer forintra tehető átlagos magyar árakat.
A törvénymódosítás szerint a legalább három éve itt élő és a többi feltételnek is megfelelő uniós magánszemélyek földszerzését számos adminisztratív eszköz nehezítené. Így az EU-állampolgároknak hatósági igazolásokkal kellene bizonyítaniuk tulajdonszerzési alkalmasságukat, kötelezettségvállalásaikról pedig teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatot kellene tenniük. A jogszabályok megsértése esetén a földművelésügyi hivatalok az aranykorona-érték húszezerszeresének megfelelő bírságot állapíthatnának meg, amelyet az átmeneti időszak leteltéig többször is kiszabhatnának.
Egyes ellenzéki vélemények szerint ugyanakkor a parlamentben elfogadott koncepció felpuhult az eredeti elképzelésekhez képest. Szakértők kifogásolják, hogy a törvény a külföldiektől nem követel meg letelepedést, hanem csupán az itt lakást írja elő. Többen keveslik a jogsértésnél kiszabható szankciókat is, mivel szerintük ilyenkor a külföldieket kötelezni kellene az egy éven belüli eladásra, illetve a nemzeti földalapnak a területeket ki kellene sajátítania. Az elfogadott módosítás nem tartalmaz megfelelő előírásokat a külföldiek helyben lakásával és mezőgazdasági árbevételi követelményeivel kapcsolatban sem - állítják szakértők.
Az uniós csatlakozás után a vételi korlátozások ellenére is biztosra vehető, hogy a magyar földárak tovább növekednek majd. Ennek egyik alapvető oka, hogy a közösségi agrárpolitika hatásaként a hazai mezőgazdaság jövedelmezősége is javulhat. Az állami földeket kezelő nemzeti földalap (nfa) ugyanakkor arra törekszik, hogy a változás ne legyen robbanásszerű. Ezt egységes földhasznosítási politikával (értékesítési szabályozással és bérleti díjakkal) valósíthatja meg, hiszen a földalapos árak visszahatnak a teljes hazai földpiacra is. Az nfa befolyását növeli, hogy ma már mintegy 1,4 millió hektárnyi termőterületet (szántót és erdőt kezel), ami a 5,9 millió hektáros teljes termőterülethez képest is jelentősnek mondható.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy az állami szervezet egyelőre nem lépett komoly eladóként a földpiacra, hanem inkább a korábban felajánlott, illetve az újonnan indított vételi akciókra felkínált területek megvásárlására koncentrált. Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett földért életjáradék program, amelyben a hatvan éven felüli földtulajdonosok adhatják el földjeiket az nfa-nak. A szervezet a napokban hirdette meg a program harmadik ütemét, amelyet hatvannaponként folyamatosan megújít. Az nfa erre mintegy 28 ezer hektárnyi felajánlást vár. Az első kiírásban 9,5 ezer hektárt vett meg, a még elbírálás alatt álló második körben pedig 28 ezer hektárnyi felkínálást regisztrált.
Tovább élénkítheti a földpiacot, hogy az nfa tavaly több bankkal is együttműködési megállapodást kötött, illetve készített elő a földjelzálog-hitelezés élénkítésére. E konstrukcióban a földalap a területeket a bankoktól átveszi, ha az adósok valamilyen oknál nem fizetnek. Időközben a szervezet a kormány közelmúltbeli döntése nyomán megkezdte annak felmérését, miként juttathatná földhöz a terület nélküli állattenyésztő gazdákat. Ennek érdekében a privatizáció előtt álló tíz állami agrártársaságtól több ezer hektárnyi általuk bérelt területet vonna el.
A várható áremelkedés ütemét előre nem lehet pontosan prognosztizálni, de az valószínűsíthető, hogy az éves drágulás meghaladhatja az inflációt. Egyes vélemények szerint a mai ár a következő években meg is duplázódhat, ami jóval nagyobb mértékű, évi 10-30 százalékos áremelkedést jelentene. A változásokat gyorsíthatja az uniós terület alapú támogatás, amely a nemzeti kiegészítéssel együtt már az idén hektáronként 17-38 ezer forintra nő az eddigi 7-9 ezer forintról. A későbbiekben pedig egy hektárra még több dotáció juthat, mivel az unió a mértéket az ez évi 55 százalékról fokozatosan száz százalékra egészíti ki.
Jogi személyek május után sem vehetnek földet, függetlenül attól, hogy székhelyük Magyarországon van-e, vagy sem. A hazai szabályozás ugyanakkor sem a külföldieket, sem a jogi személyeket nem zárja ki a haszonbérletből. A külföldi bejegyzésű cégek és magánszemélyek egyaránt legfeljebb 300 hektárt (6 ezer aranykoronát), a belföldi gazdasági társaságok és szövetkezetek 2500 hektárt (50 ezer aranykoronát) bérelhetnek. A mai szabályozás jelentős előnyöket nyújt a haszonbérlőknek, mivel mind az elővásárlási, mind az elő-haszonbérleti rangsorban az első helyen állnak. E jogaikkal azonban csak akkor élhetnek, ha számukra a vételt, illetve a bérletet más jogszabályi rendelkezések nem korlátozzák vagy tiltják. Így egy külföldi bérlő - bár az elővásárlási sorrendben elvileg ő is az első helyen áll - a földet nem veheti meg, ha a hároméves itt-tartózkodási és egyéb feltételeknek nem felel meg.
