Nem várható importdömping

Valószínűsíthető, hogy az agrár- és élelmiszer-ipari termékekből összességében nem lesz importdömping az uniós tagság elnyerése után, de egyes termékek pozíciója jelentősen változhat. Az elmúlt évek csatlakozási felkészülését szolgálta, hogy Magyarország és az EU között 2000 óta több kétoldalú megállapodás született az élelmiszer-kereskedelem liberalizálása érdekében. Az egyezmények alapvető célja az volt, hogy már a belépés előtt olyan versenyfeltételeket teremtsenek, amelyek az egységes uniós piacon lesznek. Ez a vámok és a kvóták kölcsönös és fokozatos lebontását jelentette, amely az unióba irányuló magyar export esélyeit is növelte.

A megállapodások révén már a csatlakozás idejére az évi 1,3-1,4 milliárd euróra tehető, unióba irányuló hazai agrárkivitel 98 százaléka vált liberalizálttá, míg a 700 millió euró körüli EU-s import 84-85 százaléka érkezhetett akadálytalanul az országba. Az adatok azt is tükrözik, hogy Magyarország - a térségben egyedüliként - meg tudta őrizni pozitív agrárszaldóját az EU-val folytatott kétoldalú agrárkereskedelemben.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) szerint a magyar élelmiszerpiac májustól vámok és egyéb akadályozó tényezők nélkül is kellő védettséget élvezhet az uniós importdömpinggel szemben. Egyes termékeknél viszont nőhet a behozatal. Ez lehet a helyzet a mai tagországokból származó borok esetében. Az Éfosz a "veszélyeztetett" árukategóriába sorol több főzelékkonzervet (zöldborsó, zöldbab) is, mások pedig az uniós tészták, paradicsomkészítmények, sertéstermékek és sajtféleségek fokozódó behozatalától tartanak.

Jelentős változásokat hozhat az is, hogy májustól szabaddá válik az agrárkereskedelem a tíz újonnan csatlakozó állam között Ismert ugyanakkor, hogy Magyarország a most belépett CEFTA-államokkal komoly kereskedelmi vitákba bonyolódott az elmúlt években. A nézeteltérések miatt az agrárszférában alig valósultak meg a CEFTA liberalizációs elképzelései, ezért több szakértő szerint az uniós csatlakozás utáni igazi kihívást a CEFTA-tagok termékei jelenthetik.

A piaci versenyt fokozhatja, hogy az élelmiszer-előállítási költségszintek között viszonylag kicsi a különbség a kelet-közép-európai régióban. Emiatt elsősorban a tejféleségek és az édesipari cikkek magyarországi importnövekedésére lehet számítani.

EU-tagként módosulnak a magyar kapcsolatok az unión kívüli, úgynevezett harmadik országokkal is, hiszen a magyar vámrendszer helyébe az unió szabályozása lép. Egyes termékeknél a vámok módosulása a behozatali lehetőségek bővülésével járhat. A mai előrejelzések szerint az import főként a rizsnél és a dél-amerikai boroknál bővülhet látványosan. Jelentősen javulhatnak a dél-amerikai baromfitermékek piacra jutási esélyei is: a brazil árucikkek már ez év elején zavart okoztak a magyar piacon. Hosszabb távon további változásokat hozhat, ha a Világkereskedelmi Szervezet az uniót újabb liberalizációs lépésekre kényszeríti.