Részt vennének a magánosításban

z Egyszer kijelentette, hogy az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. megvenné a Bábolna Rt.-t. A Bábolna privatizációja most ugyan nincs napirenden, de számos agrártársaságé igen. Tervezik-e, hogy kiveszik a részüket a magánosításból?

Továbbra is szándékunkban áll bekapcsolódni a privatizációs folyamatba. Az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. komoly pozíciót foglal el a vetőmagpiacon. Saját vetőmagüzemmel rendelkezünk, és jelentős a rendelésállományunk a világ legnagyobb nemesítőházaitól. Az említett privatizálandó agrárgazdaságok közül több meghatározó vetőmag-előállító szakmai kultúrával rendelkezik, így rendkívül jól kiegészíthetné egymást a jelenlegi tevékenységünk a gazdaságokéval. Két gazdaság esetében jelentősebb tulajdonszerzést tervezünk. Ugyanakkor több érintett egykori állami gazdaság is megkeresett bennünket, hogy amennyiben tudunk, vegyünk részt a privatizációjukban. Gondolom, ezek azért látnák szívesen az IKR-t tulajdonosaik között, mert biztosak lehetnek benne, hogy célunk nem a gyors jövedelemszerzés, hanem olyan integráció kialakítása és stabilizálása, amely erejénél fogva az EU-ban komoly értéket és előnyt jelent. Természetesen az is szempont, hogy cégünk, bel- és külföldi üzlethálózata garantáltan elhelyezné a piacon termékeiket.



z A Bábolna Rt. megvásárlása ma már nem jöhetne szóba?

Erről már régen letettünk. A társaság baromfiban specialista, ma is jelentős értéket képvisel, beleértve a takarmánykeverőt is. Ugyanakkor a kiélezett versenyhelyzetben olyan területre tévednénk, amihez igazából nem értünk. Mi a szántóföldi növénytermesztéshez, annak gépesítéséhez, technológiájához értünk. Természetesen ha a bábolnai privatizáció során a termőföld hasznosításában külön ajánlatot tehetünk, azzal élni fogunk.



z Milyen az IKR Rt. tulajdonosi öszszetétele? Önnek mekkora részesedése van a társaságban?

Fontos, hogy az IKR sosem volt állami cég. A társaságot még Burgert Róbert alapította; ő hozta létre a CPS-t, az iparszerű kukoricatermelő rendszert. Lelkes fiatal szakembergárdát szervezett maga köré. Én is akkor kerültem ide. Aztán állami gazdaságok és termelőszövetkezetek csatlakoztak a céghez, s így jött létre 1973-ban egy közös vállalat. Amikor a kilencvenes évek elején széthullottak a téeszek, az IKR részvénytársaság lett. A cégnek mintegy 600 tulajdonosa volt akkor, köztük a legnagyobb a Bábolna Rt., amely 6,7 százalékot birtokolt. Később az IKR menedzsmentje elkezdte megvásárolni a részvényeket, amelyeknek ma már 70-75 százaléka van a kezében. Ezek mintegy 50 százaléka a menedzsment két tagjáé. Közülük az egyik én vagyok. Van még mintegy kétszáz kistulajdonos, s a Bábolna Rt.-nek megmaradt a korábbi tulajdonhányada.



z Tevékenységi köreiken keresztül meglehetősen széles rálátásuk van a magyar mezőgazdaságra. Milyennek látszik a helyzet immár az Európai Unióban?

A magyar mezőgazdaság nem egységes. Az egyhektárostól a több ezer hektáros nagyüzemig minden megtalálható. Úgy látjuk, a 40-50 hektáros szántóföld az a nagyság, amelyen már lehet eredményesen gazdálkodni. De a komolyabb, árutermelő gazdálkodásra is alkalmas földterület 150 hektárnál kezdődik. Látszik, hogy a kisebb földtulajdonnal rendelkezők körében elkezdődött az összefogás, már a szövetkezeti forma gondolata sem eretnek. A leghatékonyabban az 500-1000 hektár feletti nagygazdaságok tudnak működni. Közéjük tartozik a korábban privatizált állami gazdaságok többsége, de azok is, amelyekben szakmailag kitűnően felkészült volt szövetkezeti vezetők irányítanak. Ezeknek komoly jövőt kínál az EU-tagság. A csatlakozással a közösségi intervenciós árakon belül várhatóan a termékáraink is stabilizálódnak, így a gazdálkodó a korábbinál pontosabban lesz képes kiszámolni az egy hektáron elérhető várható jövedelmet. Minket ott érint kedvezően mindez, hogy megélénkült például a műtrágya-, a növényvédőszer- és a vetőmagkereslet. Ma a gazdálkodók már keresik a minőségi vetőmagot, és igényesebbé vált a tápanyag-gazdálkodás is.



z Tevékenységük egyik szelete a mezőgazdaságigép-forgalmazás. Milyen a magyar agrárgazdák ellátottsága, milyen a náluk lévő gépek kora, állapota? Változott-e ez az elmúlt években?

Az elmúlt tíz évben valamennyi kormány következetesen támogatta a mezőgazdaságigép-beruházásokat, így a magyar termelők sokkal jobb helyzetbe kerültek, mint a szomszédos országok agrárgazdái. Ennek nyomán a hazai mezőgazdaságban megtalálható a nagyon korszerű gépállomány. Természetesen ez a fejlett gazdaságokra igaz. Ezeknél hatékony, nagy teljesítményű gépek dolgoznak. Az utóbbi években meredeken nőtt a mezőgazdaságigép-forgalom. Volt olyan év, amikor 30-50 százalékkal többet adtak el, mint a megelőzőben. Az IKR Rt. a három nagy hazai gépkereskedő cég közül a traktor és a kombájn esetében vagy piacvezető, vagy a második helyet foglalja el.



z Közhely, hogy a magyar agrárgazdák komoly forráshiánnyal küszködnek. Hogyan képesek megfinanszírozni a gépek vásárlását?

Vannak termeltetési konstrukcióink, integrátori tevékenységet folytatunk. Magyarországon az integrátorok nagy szolgálatot tettek a mezőgazdaságnak az utóbbi években, amikor a bankok már csak garanciákkal voltak hajlandók finanszírozni a termelőt, illetve az integrátorokon keresztül tették ezt. Mi akkor a finanszírozás minden kockázatát felvállaltuk, ami jelenleg is kalandos vállalkozás, hiszen előre adjuk oda a termelőnek az árut. Ha nem terem meg a termés, a termelő nem tud törleszteni. Mindenesetre megfizettük a tandíjat. Ma már nagyon megnézzük, mely termelőkkel szerződünk ilyenformán, de így is előfordul, hogy egy-egy cég becsődöl, s futhatunk a pénzünk után. Bár ez a teljes volumenhez képest nem nagy arány. Éves szinten 15-17 milliárd forintot fordítunk a termeltetésre. A cégcsoport éves forgalma pedig 65 milliárd forint volt 2003-ban.



z A hazai gépgyártók a megrendelések hiányára panaszkodnak. Az IKR-nek milyen a kapcsolata velük? Az önök által forgalmazott gépeknél milyen arányt képviselnek a hazai termékek?

A gépvásárlások jelentős visszaesését hozta ez az év. Az IKR is mintegy egyharmaddal értékesít kevesebb gépet, mint a 2002-es, 2003-as csúcsévekben. Ennek oka, hogy a magyar termelők, készülve az uniós csatlakozásra, kihasználták az állami támogatások lehetőségeit, és akár erejükön felül is megvették a gépeket. Nehezíti a helyzetet, hogy Magyarország szerencsétlenkedése a SAPARD-programmal oda vezetett, hogy ez a támogatás csak ebben az évben indult be. Úgy látom, a SAPARD-pályázatokat elbíráló társaság körülményesen, bürokratikusan tevékenykedik, mint ha nem éreznék, hogy nemzeti érdek a lehetőség teljes kihasználása, mint ha eminensként a bürokrácia kínos betartatása lenne a fő feladatuk. Emiatt a teljes gépforgalom megtorpant. Ha most átmenne a nagyigmándi géptelepünkre, láthatná, hogy nem férnek el a gépek a kerítésen belül. Ezek mindegyikének megvan a megrendelője, csakhogy pályázata valamelyik SAPARD-iroda asztalán porosodik. Ez igen nagy gondot okoz a gépkereskedőknek, de a termelőknek is, akik a tavaszi munkáikat már ezekkel a gépekkel szerették volna elkezdeni. A SAPARD-ot felváltó vidékfejlesztési konstrukciónál is félünk, hogy annak elbírálása is elhúzódik.



z Még nem beszélt a hazai mezőgazdaságigép-gyártók termékeiről.

A hazai gyártók nehéz helyzetben vannak az igen kiélezett verseny miatt. A nagy multik nagy darabszámú gépsorozatot gyártanak, és amely cégnél nem tudnak ilyet legyártani, ott a tevékenység gazdaságtalan. Így a magyar traktorgyártás beindítása, ami a múltban már többször volt politikai léggömb, reménytelen. A hazai gyártók ezzel kényszerülnek szembenézni. Holott itt a közelben, Mosonmagyaróváron, a Kühnében olyan mezőgépgyártáshoz szükséges szellemi tőke és technológia található, amelynek nyomán világszínvonalú termékeket gyártanak. Mi is forgalmazzuk ezeket. Ugyanakkor a hazai termék a nagy darabszámban előállító nyugatiakkal szemben sokszor árban sem képes felvenni a versenyt. Sajnos az IKR Rt. gépforgalmán belül kevesebb mint 5 százalékot tesz ki a hazai gyártmányok aránya.



z Hallani véleményeket, hogy a hazai mezőgépgyártást éppen azért lenne indokolt minél inkább támogatni, mert jelenléte most az uniós csatlakozás után kordában tarthatná az árakat. Nem ért egyet ezzel?

Magyarországon a gépárak kedvezőbbek, mint a környező országokban. Nekünk Ukrajnában, Romániában és Jugoszláviában vannak leányvállalataink. Ezekben az országokban forgalmazunk New Holland gépeket, s elmondható, hogy az ottani árak magasabbak a magyarországiaknál. A magyar termelő jól jár a mostani erős versenyhelyzettel, mert Európában szinte nálunk a legolcsóbbak a gépek.



z Igaz ez a vetőmagok, a műtrágya és a növényvédő szerek áraira is?

Vetőmagok esetében az árak szintén magasabbak a környező országokban, mint nálunk - akár 30-40 százalékkal is. Nyilván most, a csatlakozás utáni időszakban érvényesül majd némi árkiegyenlítődés.



z Ismert, hogy az önök vállalata kiemelten foglalkozik a műholdról irányított precíziós növénytermesztési technológia kidolgozásával és adaptálásával. Hol tartanak?

Mostanra mintegy tíz gazdaság kapcsolódott be a rendszerbe. A járulékos beruházási költség nem számít túlságosan magasnak. A befektetőnek olyan számítógépes rendszerrel felszerelt kombájnra van ehhez szüksége, amely képes pontosan megmérni, hogy egy adott négyzetméteren mennyi a termés. Ezeket az adatokat a számítógépe elraktározza. Ezt követően elkészül a tábla terméstérképe. Elkészítését a kombájn műholdas GPS-rendszere segíti. A módszer másik eleme, hogy betakarítás után ugyancsak GPS-szel felszerelt talajmintavevővel megmintázzák az adott területet, és az adatok birtokában elkészül a táblán belüli egyenetlenségekhez alkalmazkodó műtrágya-adaptáció. Ezt követően olyan műtrágyaszórót alkalmazunk, amely szintén rendelkezik a műholdas irányítórendszerrel. Így az a mindenütt szükséges mennyiséget szórja ki. Az IKR immár hat éve foglalkozik a rendszerrel, amely jelenleg már kereskedelmi forgalomban van.