Szlovénia az osztályelsők között

Az új uniós tagországok közül Szlovénia az egyetlen, amely az Európai Unió által meghatározott eredeti határidőre, vagyis április 30-ig elkészítette az emissziós kvóták nemzeti elosztási tervét - jelentette a Platts. Litvánia éppen csak elkésett, miközben Lett- és Észtországban még csak a konzultációk kezdődtek el az érintett kibocsátókkal. A hírügynökségi jelentés szerint eközben Ciprusról, Cseh-, Lengyelországról, Szlovákiáról semmi hír.

Az első elszámolási időszakban, vagyis 2005-2007 között, Szlovénia az energiaiparnak és az iparnak összesen 26,3 millió tonnás kibocsátási kvótát oszt szét, ami éves átlagban az 1999-es szint 97 százalékát jelenti. A 98 érintett kibocsátó esetében ez a mennyiség elegendő a normál működéshez. A teljes nemzeti kvóta alig egy százalékát pedig az új belépőknek tartalékolják, akik aukciós formában juthatnak majd kvótához. Az energiaipari társaságoknál az emissziós előrejelzéseket, míg az iparvállalatoknál a korábbi kibocsátási adatokat vették figyelembe.

Az uniós tagországok közül egyelőre csak Belgium, Olaszország, Portugália és Anglia nyújtotta be Brüsszelnek nemzeti elosztási tervét, viszont Francia-, Görög- és Spanyolország még semmit sem publikált. Spanyolországban különösen nagy nyomás alatt van a kormány, a szakszervezetek ugyanis attól tartanak, hogy más tagországokkal ellentétben erőn felüli vállalásokat tesz az ibériai ország, hogy teljesítse kiotói vállalásait.

Spanyolország kétségkívül kuriózumnak számítana, ha az első elszámolási időszakban kibocsátáscsökkentést célozna meg, tekintettel arra, hogy az eddig megismert nemzeti elosztási tervek, vagy akár csak az azokkal kapcsolatos elképzelések alapján úgy tűnik, minden országban a szükségesnél is valamivel több kibocsátási jogot terveznek juttatni az érintett vállalkozásoknak. Dezső Attila, a Dezső Réti Antall ügyvédi iroda partnere jelzi, hogy az érvényes uniós szabályozás értelmében a szükséges mennyiség 95 százalékát lehet ingyenesen átadni, máskülönben az ötszázaléknyi mennyiség már állami támogatásnak minősül, amire pedig igen érzékenyek Brüsszelben.

A kormányok azonban egyelőre nemigen akarnak szembehelyezkedni az iparral, ezért igyekeznek elodázni, ameddig csak lehet, hogy a kibocsátás csökkentésére szorítsák rá az érintetteket. Nyilván az is óvatosságra inti a jogalkotókat, hogy az első perctől komoly energiaár-emelést emlegetnek az emissziókereskedelmi rendszerrel összefüggésben. A tavaly nyári tapasztalatok alapján a fogyasztási csúcsidőszak közeledtével egyébként is áremelkedéstől tartanak szakértők. Feltehetően nem szeretnék az egyébként is feszült árampiaci helyzetet tovább súlyosbítani.