Tizenöt éves lemaradás

A magyar agrárgazdaság az adottságoknál és a lehetőségeknél jóval rosszabb helyzetben csatlakozik az Európai Unióhoz - véli Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Ez szűkíti azokat a lehetőségeket, amelyeket a több mint 2000 milliárdos földvagyon, a számos éghajlati előny és a piaci közelség nyújtana. A gondot elsősorban az okozza, hogy tizenöt évre nőtt a lemaradás a technikai fejlesztésekben, nem épültek ki az ágazati integrációs kapcsolatok, és nem sikerült kidolgozni nemzeti konszenzuson alapuló agrárstratégiát sem. A hiányosságok csökkentéséhez a csatlakozás után olyan nemzeti agrárpolitika kialakítására lenne szükség, amely hozzájárul az uniós fejlesztési támogatások maximális felhasználásához. Csikai szerint az agráriumban várhatóan senki sem tartozik majd a nagy vesztesek közé, de minden bizonnyal nagy nyertesek sem lesznek. Egy-egy ágazat képviselőit egyébként sem lehet teljes egészében az egyik vagy a másik oldalhoz sorolni, mivel csatlakozás utáni pozícióikat nagymértékben meghatározza az egyéni alkalmazkodási képességük is. Ugyanakkor rövid távon, a támogatási különbségek kiegyenlítődéséig, az valószínűsíthető, hogy több állattenyésztési ágazat rosszul járhat. A növénytermesztés és a kertészeti ágazatok egy része viszont nyertesnek mondhatja majd magát. (VG)