Vitatott joglemondás
A kártérítési igényről lemondást tartalmazó jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni: az eltérő megállapodás hiányában csak a jognyilatkozat időpontjában ismert kárra vonatkozik - hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság. Az érintett cég több mint kétmillió forint kártérítést követelt korábbi munkavállalójától, akit építésvezetőként foglalkoztatott. Amikor közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyt, a dolgozó a munkaeszközökkel elszámolt. Megállapodtak, hogy az üzemanyag-elszámolásoknál felmerült hiányosságok miatt a munkáltató nem kezdeményez eljárást munkavállalója ellen. Az viszont vállalta, hogy munkaruha-tartozását megfizeti.
Nem tette. A munkáltató nem csupán a tartozás kiegyenlítését követelte tőle, hanem milliós nagyságrendű kártérítési igénynyel is fellépett. Az építésvezető azzal okozta a kárt, hogy meghamisította az üzemanyag-beszerzésre vonatkozó bizonylatokat. Nyomozás is indult, de az eljárást elévülés miatt megszüntették - érvelt a cég. A munkaügyi bíróság csak mintegy félmillió forintot ítélt meg, mivel az ezt meghaladó dolgozói károkozást nem találta bizonyítottnak.
A másodfokú bíróság viszont csak a munkaruha-tartozásra vonatkozó igényt tartotta jogosnak. Úgy foglalt állást: a felek a munkaviszony megszűnésekor megállapodtak, hogy az üzemanyag-elszámolás miatt a cég nem lép fel. Ezért keresete megalapozatlan.
A munkáltató felülvizsgálati kérelemmel élt. Kifejtette: a munkaviszony megszűnésekor még nem tudta, az építésvezető milyen súlyos kárt okozott.
Az LB alaposnak találta a felülvizsgálati kérelmet. Kiderült: a másodfokú bíróság az üzemanyag-elszámolásra vonatkozó tanúvallomásokat hiányosan vette figyelembe. Így a cég okkal állíthatta, hogy a megállapodás megkötésekor nem tudott a teljes kárról. Az LB rámutatott: a vitatott megállapodásban a cég csak az előtte ismert kárigényéről mondhatott le. Nem lehetett a megállapodás tárgya az a kár, ami utóbb jutott tudomására. Ezért az LB új eljárásra, új határozathozatalra utasította a munkaügyi bíróságot.
