Alternatív meghajtások
A japán Tamagava egyetem diákjai által kifejlesztett jármű csupán tiszta vizet bocsát ki. A nagy utazás fél évvel azután történt, hogy a BMW és a General Motors bejelentette: együttműködésre lép a hidrogénhajtású járművek alkatrészeinek és részegységeinek kifejlesztésében. A két cég együttműködése elsősorban az üzemanyag-ellátás technológiai világszabványának kialakítását célozza. Ezen belül is a legfontosabb az üzemanyagtöltő berendezések csatlakozásának szabványosítása.
A GM kutatási és fejlesztési igazgatója, Larry Burns szerint a jövőben a hidrogén egyre nagyobb szerepet játszik majd a személy- és tehergépjárművek hajtásában, s fokozatosan kiszorítja a benzint és a dízel üzemanyagot. Ezért mind a GM, mind a BMW arra törekszik, hogy 2010-re tömeggyártásra kész típussal jelenjen meg a piacon. A két autógyár azonban eltérő úton közelít a kitűzött cél felé: a GM nagy összegeket áldoz a belsőégésű motor felváltására alkalmas üzemanyagcellák kifejlesztésére, míg a BMW a hidrogént a belsőégésű motor új üzemanyagaként képzeli el.
Más fejlesztők ugyanakkor a hibrid autókat részesítik előnyben, amelyek villanymotorokat és akkumulátorokat használnak az autók fajlagos hatékonyságának javítására és a légszennyezés csökkentésére, de a jármű alapjában véve benzint éget el. A GM - amely mintegy egymilliárd dollárt fektetett be üzemanyagcellák fejlesztésébe - biztos abban, hogy a zéró károsanyag-kibocsátású üzemanyagcellás (FCV) járművek ki fogják szorítani a benzinhibrideket.
Annak ellenére, hogy még nem lehet előállítani a hagyományos autók árszintjén FCV járműveket, nyilvánvalóan gyorsítani kell az ipar átállását az új technológiára, mivel rohamos ütemben növekszik az olyan feltörekvő térségek kereslete a hagyományos benzinmotorú gépkocsik iránt, mint India és Kína. Az olajszükségletüket szinte teljes egészében importból fedező országokban már az FCV gépkocsik térnyerése előtt elő kell segíteni a hagyományos benzinmotorokat háttérbe szorító technológiák alkalmazását, és ez lehet a hibrid autók nagy lehetősége.
A hibrid autók viszont már itt is vannak: május végén San Franciscóban a Nissan (amely folytatja az üzemanyagcellás járművek fejlesztését is a jövő érdekében) bemutatta a 2007-es Altima Hybrid prototípusát. A hibrid jármű a középkategóriás Altima szedánon alapul, és várhatóan 2006-ban kerül az amerikai piacra. A Nissan négyhengeres benzinesének és a Toyota új hibrid rendszerének egyedi párosítása olyan járművet kínál, amely egy V6-os gyorsulását kombinálja egy kompakt autó fogyasztásával és hatékonyságával.
A Nissan és a Toyota 2002-ben kötött együttműködési megállapodást arról, hogy öt év alatt a Nissan százezer hibrid járművet gyárt, amelyekhez a Toyota szállítja a hibrid rendszert (erőátvitel, inverter, akkumulátor és vezérlőegység), a Nissan pedig fejleszti a motort, és kidolgozza az egységek illesztését.
A Toyota fent említett új hibrid rendszere pedig már működik is a napokban bemutatott, s elődjénél olcsóbban, hétmillió forintért kínál új Priusban.
A Prius lelke a Toyota hibrid szinergiahajtás, amely a 77 lóerős benzines, és 68 lovas villanymotorból, a generátorból, az elődmodellnél kisebb, könnyebb akkumulátorból, a bolygóműves erőelosztó-egységből, az egyenáram-váltóáram átalakítóból és a fékezéskor áramot visszatápláló rendszerből épül fel. A hibrid rendszer hagyományos része az 1,5 literes, változó szelepvezérlésű benzinmotor.
Elinduláskor, amikor a legszennyezőbb a benzinüzemű erőforrás, illetve a torlódásban cammogás közben tisztán elektromosan üzemel a Prius. Ezenkívül akkor segít be az elektromos rendszer, amikor nagy terheléssel dolgozna a hagyományos blokk. Ezzel elkerülhető, hogy még több üzemanyagot kelljen feláldozni a nagyobb teljesítményért.
A Priust összesen 113 lóerő gyorsíthatja, az össznyomaték 478 newtonméter körül alakul. Ez biztosítja, hogy a kocsi 11 másodperc alatt éri el a 100 kilométeres sebességet. Mindezek mellé pedig 4,3 literes szabvány szerinti átlagfogyasztás párosul, ami már eleve kisebb károsanyag-kibocsátást és fogyasztást jelent, mint a hasonló dinamikájú autóké.
új és környezetkímélő jármű a kontinens nyugati partján lévő Perthből indulva átkelt a sivatagon,
és 4100 kilométer megtétele után kilenc nap múlva érkezett meg a keleti parti nagyvárosba, Sydneybe. -->
