Tovább nyílik az árampiac

Holnaptól az összes nem lakossági energiafogyasztó, vagyis az évi 6,5 gigawattóránál kevesebb áramot felhasználó fogyasztók, így a kis- és közepes vállalkozások mellett például kórházak, iskolák, önkormányzati intézmények, színházak, múzeumok számára is megnyílik a piac. A januárban életbe lépett új európai uniós irányelvek teszik kötelezővé ezt a lépést, és kimondják, hogy 2007. július 1-jével a lakossági fogyasztók számára is meg kell nyitni a vezetékes energiahordozók piacát, ezzel 100 százalékos lesz a liberalizáció. Magyarországon most csupán az árampiaci szabályozást kellett módosítani, a tavaly elfogadott

új gáztörvény előkészítésekor ugyanis már figyelembe vették az akkor még csak tervezett új direktívák előírásait, és így az idén január 1-jétől a gázpiac valamennyi nagyfogyasztó számára megnyílt. Az energiapiacok megnyitásával Brüsszel eredetileg a közösség országainak versenyképességét kívánta javítani. A kezdeti áresést követően az utóbbi egy-másfél évben a piaci árak ismét emelkedni kezdtek, szakértők szerint a liberalizáció előtti szintnél alacsonyabban, de a piacnyitás elején tapasztalt szintnél magasabban stabilizálódnak.

A gyakorlatban a magyar árampiac 2003. január 1-je - a liberalizáció kezdete - óta 20 százalékban nyílt meg, valamennyi 6,5 gigawattóránál nagyobb felhasználású nagyfogyasztó kiléphetett a piacra, ez elvileg 30-35 százalékos nyitást tett lehetővé. A legjelentősebb fogyasztók, így a BorsodChem Rt., a TVK, a Magyar Alumínium Rt., a Mol Rt. az elsők között jelentek meg. Ezzel együtt Tolnay Lajos, a Mal Rt. elnöke szerint a nagyfogyasztóknak komoly csalódást okozott az energiapiacok eddigi liberalizációja, mert számottevő versenyképes erőművi, illetve importkapacitás híján, rövid időn belül megtorpant a folyamat. A nemzetközi, elsősorban a szlovák-magyar határkeresztező kapacitások bővítése nélkül az árampiaci verseny aligha bővülhet tovább. A közüzemben feleslegessé váló termelői kapacitásokat az MVM Rt. - a villamosenergia-törvénynek megfelelően - elsősorban aukciókon értékesíti ugyan, azonban - mint azt Pál László, a társaság vezérigazgatója több alkalommal is jelezte - számukra is kedvezőbb volna, ha a közüzem és a szabadpiac mesterséges megosztottsága megszűnne, vagy legalább egyszerűbb lenne a két piac közötti átjárás.

Ezzel együtt, az idén januárban a közüzemi árnál 16-17 százalékkal olcsóbban szerezték be az áramot a szabadpiacon a feljogosított fogyasztók - emlékeztet Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. A piacra lépett nagyfogyasztók az elmúlt évben 6 milliárd forint körüli összeget takarítottak meg a szabadpiaci beszerzéssel.

A kötelező átvétel rendszerének köszönhetően egyébként mintegy 300 megawatt összteljesítményű hő- és villamosenergia-termelő, úgynevezett kogenerációs erőművet helyeztek üzembe 2001 óta. A piaci kínálat szűkössége nemcsak Magyarországon, az unió más országaiban is egyre népszerűbbé teszi a decentralizált, vagyis az energiafelhasználáshoz telepített termelést. Ugyanakkor a közelmúltban az amerikai El Paso tulajdonában lévő dunaújvárosi Ema Power már bejelentette, hogy egy 200 megawattos kombinált ciklusú erőművet kíván létesíteni. A nagy német befektetők, az RWE és az E.On egyelőre kivárnak, Kaderják Péter szerint az emissziós kvóták nemzeti elosztási tervének megjelenésére várnak. Más elemzők ugyanakkor úgy vélik, nagyobb erőművi beruházások tisztán piaci alapon, hosszú távú szerződési garanciák nélkül, ma nem finanszírozhatóak.

A liberalizáció hatására egyébként az európai piacon folyamatosan leépítették a versenyképtelen kapacitásokat, ami bizonyos időszakokban, így például a nyári fogyasztási csúcsok idején komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelenthet. Mára nyilvánvalóvá vált az is, hogy az UCTE, a nyugat-európai villamosenergia-ipari rendszeregyesülés hálózata nem alkalmas a nagy mennyiségű áram-külkereskedelem kiszolgálására, hiszen ezek a távvezetékek eredetileg kizárólag a szükséghelyzeti kisegítésre épültek. A hálózatok megerősítése és újabb erőművi kapacitások építése nélkül az

európai villamosenergia-rendszer stabilitása hosszabb távon nem garantálható.