A tudás és a mobilitás összefüggése
A képzettség és a karrier mobilitási folyamatokkal összefüggő szerepét elemezte a Frostburg State University management tanszék kutatása. A cégen belüli úgynevezett "belső" , a szakmunkaerő és a kisegítő munkaerőpiacon is megvizsgálták a jellemzőket. Az utóbbi szegmenst úgy tekintik, mint egy általánosan definiált, másodlagos munkaerőpiacot, amely nem csak az alacsony képzettséget igénylő, szaktudást nem kívánó munkákra korlátozódik.
A másodlagos munkaerőpiac tágabb meghatározása az olyan munkaalkalmak részarányát növeli, amelyek közép- vagy felsőfokú végzettséget igényelnek anélkül, hogy közvetlen karrierlehetőséget biztosítanának. Érdekes módon a felfelé irányuló mobilitás a kisegítő munkaerőpiacon a legmagasabb, ami azt jelzi, hogy ez kevésbé jelent zsákutcát, mivel a kisegítő munkaerőpiacon kezdő dolgozók számára is létezik karrierlehetőség.
A túlkvalifikáltság pozitívan hat a munkaerőpiacon történő feljebbjutásra. A túlképzettség itt bizonyos értelemben csak időleges jelenség, hiszen jobbak lesznek az érvényesülési lehetőségek. Úgy tűnik, a kiegészítő munkaerőpiac egyre fontosabb tranzitútvonallá válik az alapképzettség és a munkaerőpiac között.
Ha a recessziós időszakokban a munkaerőpiacra áramló, tanulmányaikat befejezők első munkahelyként el is fogadnak képzettségükhöz képest alacsonyabb szintű munkalehetőségeket, nem jellemző, hogy leragadnának. Karrierjük előrehaladtával egyre magasabb pozíciókat érnek el. Bár ezek a dolgozók kezdetben túlkvalifikáltak, a kisegítő munkaerő-piaci szegmensben talált munka vonzó lépcsőfoknak bizonyulhat egy megfelelő állás megtalálására a munkaerőpiacon.
A kiegészítő munkaerőpiacon töltött idejük alatt, a karrierképzésükbe fektetett energia megkönnyíti számukra a magasabb pozíciók elérését.
Mindez kihat a cégek toborzási stratégiájára is, a munkaerőpiac kiegészítő szegmensében végzett korábbi tevékenységet a munkaadó nem negatív jelzésnek tekinti, sokkal inkább pozitívnak. Különösen igaz ez akkor, ha ezek a dolgozók továbbfejlesztik humán tőkéjüket. A fejlődés stagnálása azonban visszafelé is hathat, a karrier leépülése is elkezdődhet. (VG)
