Bajban a vidéki wellnesshotelek
Kedvező első fél évet zártak a hazai szállodák: 114,7 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, és a bruttó szobaárbevétel is jóval magasabb (+121,1 százalék) a tavalyi év azonos időszakához képest. A vidéki wellness- és több helyütt a gyógyszállodák helyzete azonban aggasztó. Különösen kedvezőtlenül alakult a május, június hónap. Júniusban például - a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva - a vidéki négy- és ötcsillagos hoteleknél 7853 forintról 6767-re csökkent az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel, valamint apadt az átlagár is: 13 062-ről 12 899 forintra.
Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ) elnöke úgy véli: a statisztika eltakarja az egyes vállalatok helyzetét, ugyanis az, hogy egy-egy hotel hogyan teljesít, több tényezőtől is függ. Az elhelyezkedés, a nemzetközi vonzás sokat számít, de ma már nagyon fontos a környéken megjelenő konkurencia is. Nehéz helyzetbe kerültek az utóbbi időszakban a nemzetközi hírű fürdővárosok, például Bük vagy Hévíz. Túl sok új szállodai férőhely létesült, s a vendégszám nem követte ezt a növekedést.
E problémát a piac két vezető szállodatársaságánál - amelyek együtt mintegy 75 százalékot fednek le - is érzékelik. Mint Betegh Sándor, a Danubius Rt. vezérigazgatója mondta: a nagy léptékű fejlesztést 4-5 év alatt éri utol a forgalom, de addig még nagyon nehéz évek várnak a szakmára. Ám ez is csak akkor igaz, ha nem épülnek újabb házak.
Hülvely István, a Hunguest Hotels Rt. vezérigazgatója szerint az elmúlt 8-10 évben nem volt ilyen rossz a május, június, július, mint az idén. Az első négy hónap eredménye viszont jónak értékelhető, de ez kevés. Júniusban például vidéki hoteljeikben átlagosan 20 százalékkal csökkent a foglaltság. Ez még a két új hajdúszoboszlói és tapolcai Hunguest-házakra is igaz. Szintén hasonló eredményről számolt be a visegrádi Hotel Silvanus szakmai vezetője, Lantos Árpád is. Mint mondta, a nyári hónapokban még a 0 szaldót sem tudják elérni.
A szakemberek úgy látják, a vendégforgalomban főként a belföldi fizetőképes kereslet visszaesése a fő ok, míg külföldről inkább a német nyugdíjasok elmaradása érezhető. Így áraikkal nagyon óvatosan kell bánniuk. Csökkenteni kell a tarifákat, különféle akciókat kell meghirdetni. A tarifák csökkentésére azért is rákényszerülnek a hotelek - mondta Betegh Sándor -, mert egyes külföldi országokban - mint például Tunézia, Jordánia - olyan olcsón kínálnak üdüléseket, hogy ezzel a belföldi árak nem tudnak versenyezni.
A cégeknél a forgalom és az árak mérséklődésével párhuzamosan romlik a jövedelmezőség is. Hülvely István szerint a fő gondot a gazdasági környezet jelenti az ágazatnak. Így az erős forint, az áfaemelés, az energiadíjak drasztikus növekedése, valamint a béremelkedés a jelentős tényezők, főként a kényszerű tarifacsökkentés tükrében. Lantos Árpád úgy látja, az áfaemelés főként a kisebb, vidéki házak számára nagyon káros, ott szinte lehetetlen ezt kigazdálkodni.
