Befektetőre váró vidéki repterek
Bár nagyra törő tervek eddig is szép számmal születtek a hazai vidéki repülőterek fejlesztésére, tényleges előrelépés eddig csak kevés helyen történt az elmúlt években. Komolyabb fejlesztések csak ott történtek, ahol vagy a helyi önkormányzat, vagy pedig a helyi gazdasági élet szereplői áldoztak jelentősebb összegeket erre a célra. Becslések szerint egyébként legalább 14-16 milliárd forintnyi állami támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a vidéki repterek valódi légiforgalmi-kikötőként üzemelhessenek, ám eddig a költségvetésből egyetlen fillért sem fordítottak erre a célra.
Debrecen városa eddig mintegy egymilliárd forintot költött saját büdzséjéből a repülőtér műszaki feltételeinek javítására. Április 1-jével állandó határátkelőhely létesült a légiforgalmi-kikötőben, az idén így már több utazási iroda is charterjáratot indított a cívis városból. A szezonban 16-16 charter száll fel, ez heti 380-400 utas indítását és fogadását jelenti. Egy török chartertársaság gépei például a török tengerpartra viszik a nyaralókat.
A Győr-Péri légibázison az elmúlt években tízmilliárd forintnyi fejlesztést hajtott végre közösen a térség több önkormányzata, valamint az Audi Motor Hungaria Kft. A PHARE-támogatás és a regionális források igénybevételével megvalósuló fejlesztést követően a győri reptér forgalma jelentősen megnőtt, tavaly 764 gép indult és érkezett a légikikötőbe. Az üzemeltető cég vezetője, Vadász László mégis borúlátó, mint mondja: hiába van meg egy új, 950 négyzetméteres, kétszintes utasterminál és az irányítótorony építési engedélye, ha nincs forrás a kivitelezéshez.
Sármelléken az elmúlt években csekély előrelépés történt, bár ennek gyorsítását a forgalom igencsak indokolná. Eddig ötmillió forintnyi beruházás történt, fejlesztési tervekre ugyanakkor 40 milliót költöttek. A kormányzat ugyan a fejlesztésre elkülönített 300 millió forintot, ám ezt a HungaroControl szakmai irányításával kell elkölteni. Ezt azt jelenti - közölte Zóka István repülőtérvezető -, hogy a tulajdon is közös lesz. Időközben nyilvánosságra került, hogy hárommillió eurós tőkével alakul meg az az ír-magyar vegyesvállalat, amely fejleszti és üzemelteti a sármelléki Balaton West Airportot.
A Pécs-Pogányi repülőteret az elmúlt két évben jelentős mértékben fejlesztették: 2,5 milliárd forintot fordítottak a kifutópálya korszerűsítésére és eszközbeszerzésekre. Az ősszel befejeződő 570 millió forintos fejlesztés eredményeként korszerű fénytechnika, valamint elektronikus leszállítórendszer áll szolgálatba. A reptér mindeddig minimális forgalmat bonyolított le, az utasok számának növekedését jövőben a fapadosok beindításától várják, ezért új fogadóépületet és terminált építenének. A mintegy 700 millió forintos beruházásba magánbefektetőket is bevonnának. Reményeik szerint már 2005-ben megjelenhetnek a menetrend szerinti légi járatok.
Szombathely füves repterének átalakításához becslések szerint minimum 5-10 milliárd forintra lenne szükség. A szomszédos Oberwart városával közösen lobbiznak osztrák magántőkéért, eddig nem sok sikerrel.
A Zalaegerszeg-Andráshida repülőtér közforgalmi reptérré fejlesztése jelenleg a tervezés szakaszában van. A mintegy 1,5 milliárd forint összköltségű projektet magánbefektetői szféra bevonásával finanszíroznák, de számítanak regionális pályázati forrásokra is.
