Csendesedő olajpiacok

Az olaj iránti erőteljes kereslet dacára napok óta enyhülnek a nemzetközi olajárak, ugyanis a készlet- és a termelési adatok is a piaci egyensúly irányába mutatnak. Csak mára várható a múlt heti amerikai üzemanyag- és fűtőolajkészletek nagyságának közzététele, de elemzők már jelezték: a tartalékok bőven kielégítik a nyár hátralévő részének benzinigényét ugyanúgy, mint majd a téli fűtési keresletet - összegezi elemzők véleményét a Bloomberg. Megnyugtató hír az is, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) júliusban annyi olajat dobott a piacra, amennyit utoljára 2002-ben. Mindezek nyomán az Európában mértékadó londoni brent olaj ára tegnap 1,4 százalékkal, 36,11 dollárra esett augusztusi szállításra, míg a hasonló szállítású amerikai könnyűolaj jegyzése 1,2 százalékkal, 39,10 dollárra enyhült.

Mint beszámoltunk, az idei olajárcsúcsot június 2-án jegyezték az USA-ban, akkor 42,45 dollár volt az olaj hordója. Az árakat alapvetően az erős kereslet, valamint az ellátási zavarok miatti aggodalom tartja magasan. Utóbbi mögött jórészt az iraki terrorcselekmények állnak.

A nemzetközi árakat kis késéssel üzemanyagáraiban is érvényesíti a Magyar Olaj- és Gázipari Rt., ezért mától három forinttal emeli a motorbenzinek árát. A gázolaj ára nem változik.

Jövőre azonban némi enyhülés és átrendeződés is várható az olajpiacon. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint 2,2 százalékkal, napi 83,2 millió hordóra nő majd az energiahordozó iránti globális kereslet. A többletigény - ahogyan 2004-ben is - főleg az USA-ban és Kínában keletkezik. Ennek kielégítésében az ideinél nagyobb szerep jut az OPEC-nek. Ezen várakozását az ügynökség azzal magyarázza, hogy továbbra sem tudják majd szándékuk szerinti mértékben növelni olajexportjukat azok a termelők, amelyek nem tagjai a világkereslet 38 százalékát kielégítő kartellnek. A nem OPEC-tagok legnagyobbikában, Oroszországban például az olajiparra nehezedő adók és szűkös exportkapacitások nehezítik a termelés további felfuttatását.

Ám az OPEC-en belül is már csak a világ legnagyobb termelőjének, Szaúd-Arábiának vannak számottevő tartalékkapacitásai. (Júliusban napi 9,1 millió hordó olajat hozott a felszínre.) Ha tehát az előrejelzettnél jobban nő jövőre az olaj iránti kereslet, illetve nem szűnnek meg az iraki export zavarai, továbbra is magas olajárakkal kell számolni. (BHL)