Humántőke a magyar egészségügyben
Jó hír, hogy hosszú évek után az idén újra növekedett az orvosi pályát választók száma, derül ki az Országos Felsőoktatási Iroda adataiból. Ennek ellenére Magyarországon csak néhány régióban jelent biztos megélhetést az egészségügyi foglalkoztatottság. Az alacsony bérek miatt gyakran előfordul, hogy az ápolónők inkább a kereskedelembe mennek dolgozni. A hazai szakemberek díjazása köszönő viszonyban sincs a világpiaci bérekkel, a szakember-utánpótlás egyre szűkül - mondja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
Ausztriában egy ápoló bére bruttó 400 ezer forint, míg egy szakképzett munkatárs 500 ezer forintot is megkereshet. Ezek a számok azért fontosak, mert az orvosok mobilabbak az átlagos munkaerőnél. A nemzetközileg is elismert diplomának, illetve a kifejezetten élénk keresletnek köszönhetően gond nélkül el tudnak helyezkedni az unió más országaiban. Becslések szerint pár éven belül az orvosok legalább tíz, de akár húsz százaléka is az Európai Unió más országaiban talál magának munkát. Az egészségügyi dolgozók korfája is elöregedett, túl sok a nyugdíj előtt álló orvos, a több mint tíz éve prognosztizálható probléma országszerte ellátási zavarokat okozhat - véli Rácz Ildikó Mária, a Budai Egészségközpont Kft. marketing- és értékesítési igazgatója. Amennyiben a hazai gyakorlat elfogadná az úgynevezett kieli döntést (az uniós hatáskörű bíróság határozata, miszerint az ügyeleti és készenlétben eltöltött idő is munkaidőnek számít), hatalmas orvoshiány keletkezne.
Az egészségügyi végzettségűek, tulajdonviszonyoktól függetlenül, bárhol dolgozhatnak. A követelményrendszer mindenhol hasonló, bár a magántulajdonú intézmények szigorúbb feltételeket írnak elő. A szakembereinket nemcsak szaktudásuk, hanem egyben a magánszférában elvárt követelményeknek való megfelelésük alapján választjuk ki - tájékoztatott Rácz Ildikó Mária. Ide tartozik az intézmény által képviselt szervezeti kultúrába való beilleszkedési képessége, az udvarias viselkedés, az empátia, a jó kommunikáció és nem utolsósorban a türelem is. Aki egy magánklinikát felkeres, joggal elvárja, hogy a korrekt orvosi ellátás mellett érezhesse, hogy odafigyelnek rá, kérdéseire válaszolnak, és ami a legfontosabb: egyenrangú emberként kezelik. Ezek természetesen az állami szférában ugyanilyen jogos elvárások lehetnének.
A hazai egyetemek régóta küzdenek azzal, hogy nem elég gyakorlatias a képzés, a medikusokat gyakorló orvosok képzik. Nem világos, hogy a tanárként is tevékenykedő orvosok oktatási tevékenysége beleszámít-e a ledolgozott munkaidőbe, hiszen ez az ügyeleti rendszerek változása miatt korlátozást jelent, a gyógyellátás rendszere pedig nem kerülhet veszélybe. Az orvos-oktató státus - ami a javadalmazásban nem is jelenik meg - nagyfokú elkötelezettséget jelent, és ehhez társul még az olyannyira fontos kutatás is, ahol szintén akadozik az utánpótlás. A szaporodó kedvezőtlen folyamatok már a nemzetközi elismertséget veszélyeztetik. A problémák megoldásához a pénz mellett szemléletváltásra is szükség van: el kell fogadni, hogy a gyógyászat nemzeti közszolgáltatás, nem a saját érdekében üzemel. A fiatal szakemberek megnyerése érdekében a politikától független, törvényileg garantált életpályamodell kialakítása szükséges - véli Éger István. A szakember szerint a hazai törvényeknek köszönhetően egy orvosnak sok olyan munkát is el kell végeznie, amelyet diplomás ápoló is elláthatna. Ezek a jogszabályok azonban nem változtathatók meg egyik napról a másikra. Magyar sajátosság, hogy a hálapénz intézménye miatt a jelenlegi rendszer fenntartásában érdekeltek az egészségügyi dolgozók is. (TS)
