Jó erkölcsbe ütköző vállalkozói szerződés
Nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik a vállalkozói szerződés, ha a vállalkozó olyan kötelezettséget vállal, amit nem képes teljesíteni, és anélkül kíván a vállalkozói, valamint az alvállalkozói díj különbözetéhez jutni, hogy ezért bármit is tenne - mutatott rá a következő jogvitában a Legfelsőbb Bíróság (LB).
Az ügy szenvedő alanya egy önkormányzat, amely a település ivóvízellátásának kiépítését bízta a pályázatnyertes kft.-re. A cég azonban egyáltalán nem látott munkához. Anyagi helyzete már a pályáztatás idején megrendült, utóbb fizetésképtelenné vált, és felszámolási eljárás indult ellene. Az önkormányzat követelte a beruházás megkezdését. A kft. ezért alvállalkozói szerződést kötött egy gazdasági társasággal a teljes kivitelezésre. A megkezdett munkákat azonban meg sem tekintette. Az önkormányzat végül is érvénytelennek tekintette a kft.-vel kötött szerződést, és az alvállalkozóval állapodott meg, amely teljesítette is a feladatot.
A kft. a fővállalkozói és az alvállalkozói díj különbözetét követelte az önkormányzattól. A bíróság azonban elutasította keresetét. Megállapította a kft. és az önkormányzat, valamint a kft. és az alvállalkozó között létrejött szerződések semmisségét és azt, hogy a felperesnek követelése nem lehet. Álláspontját osztotta a másodfokú bíróság is. Hangsúlyozta: a cég olyan körülmények között pályázta meg a nagy értékű beruházást, amikor már fizetésképtelen volt, és tudta, hogy nem előlegezheti meg a kivitelezés költségeit. A jó erkölcsöt sértette azzal, hogy sem az önkormányzatot, sem az alvállalkozót nem tájékoztatta helyzetéről, a felszámolási eljárásról és a fővállalkozói, valamint az alvállalkozói díj különbözetét ellenszolgáltatás nélkül kívánta érvényesíteni. A bíróság az általános közfelfogással összeegyeztethetetlennek tartotta, hogy a kft. gazdasági alap nélkül, saját beruházási eszköz híján minden tevékenységet - még a képviseletet is - rábízzon az alvállalkozóra.
A kft. felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az LB-hez, de az nem találta alaposnak beadványát. Kiemelte: a cég munka nélkül próbált sok millió forinthoz jutni. Ez sérti a jó erkölcsöt és ellentétes a polgári jognak és a gazdasági életnek azzal az alapelvével is, hogy csakis szolgáltatásért jár ellenszolgáltatás.
