Karrierépítés két diplomával

Egy kétdiplomás ember megítélése nagyon különböző a vállalatok, oktatási szakemberek körében.

A két, felsőfokú végzettséget igazoló bizonyítvány jelentheti azt, tulajdonosának aspirációi a több diploma megszerzéséhez kapcsolódnak, ezért szakmai tapasztalatokkal hadilábon áll, de demonstrálhatja a legfelső tíz százalékba való tartozást is.

Az üzleti szféra képviselői gyakran hangoztatják, még a másoddiplomás képzés sem mindig igazodik a munkaerőpiac igényeihez, az oktatási intézmények részéről pedig éppen, hogy a konkrét, azonnal használható tudást emelik ki legfőbb erényként, mint amit a posztgraduális képzés nyújtani tud. Általánosságban véve, a cégek csak abban az esetben járulnak hozzá a második diploma megszerzésének költségeihez, ha az elsajátítható tudás szoros kapcsolatban van az adott munkakör által igényelt képességekkel.

A negyvenes korosztály, amelyet a munkahelyen "ért" a rendszerváltás, sokkal jobban hajlik rá, hogy a munkaerőpiac igényeihez igazodva átképezze magát - magyarázza Czakó Erzsébet, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem dékánhelyettese. A tíz-húsz évvel fiatalabbak indíttatása viszont kimerül a minél több diploma, minél több nyelvvizsga megszerzésében - teszi hozzá Pánczél Ágnes, a környezettechnikával foglalkozó Purator Hungária Kft. HR-menedzsere. Jó néhány kudarccal végződött állásinterjú után ez utóbbiak úgy gondolják, nagyobb az esélyük az elhelyezkedésre, ha szereznek még egy felsőfokú oklevelet. Sajnos nem ismerik fel, hogy a gyakorlat meglétéhez köti a vállalatok többsége az álláspályázók felvételét, e tekintetben információhiányban szenvednek a korcsoport tagjai - húzza alá Pánczél Ágnes. Ez gyakran odáig vezet, hogy egy meghirdetett asszisztensi állásra többdiplomások is jelentkeznek. Az utóbbi két-három évben változott a helyzet, ugyanis az üzleti szféra azt igényli, leendő alkalmazottja járjon körbe egy területet, mélyedjen el a tudáshalmazban. Erre kitűnően alkalmas például az egyetemeken szervezett tudományos diákköri munka, és nem feltétlenül kell hónapig gyakornokoskodni egy cégnél.

A szigorúan vett másoddiplomás képzés azonban némi gyógyírt jelenthet a problémára - vélik a BKÁE és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tisztségviselői. A Műegyetem iránt érdeklődő diplomások többsége a szakmérnöki diplomát és az azonnal hasznosítható tudást adó szakirányú képzést választja, amely költségtérítéses - támasztja alá Jobbágy Ákos, a BMGE oktatási igazgatója. Hozzáteszi: nem elhanyagolható előnye a másoddiplomás képzésnek, hogy a résztvevők kapcsolatokat kötnek, amelyek később jól jöhetnek. Czakó Erzsébet rámutat, a Közgázra járó jogászok, orvosok, gyógyszerészek, mérnökök általában első diplomájuk után egy-két évvel iratkoznak be, amikor felismerik, munkahelyükön, karrierjük szempontjából elengedhetetlen, hogy mélyebb gazdasági ismeretanyaguk legyen. A főiskolát végzetteknek szóló részidős egyetemi képzést választók pedig érzékelik, a vállalatok körében nagyobb az elismertsége egy egyetemi diplomának. Egyre nagyobb arányban vannak azok, akik saját maguk finanszírozzák képzésüket.

Az esetükben két diploma azonban jelezheti a tömegből való kitűnést is - hívja fel a figyelmet Jobbágy Ákos, ugyanis ma már az egy diploma a tíz-tizenöt évvel ezelőtti helyzettel szemben nem számít unikumnak. Két diploma a lakosság felső öt-tíz százalékába való tartozást mutatja, főként, ha tulajdonosa ezeket párhuzamos képzés keretében szerezte meg két különböző és reputációjú egyetemen; ezt csak a legjobb képességűek tudják teljesíteni. (BR)