Összesen 8,2 milliárd forint értékű fejlesztést kell végrehajtani a gépjárműroncs-feldolgozó rendszer teljes kiépítéséhez - derül ki a hulladékká vált gépjárművek hasznosítását célzó kormányrendelet tervezetéhez csatolt szakmai tanulmányból. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) megbízásából elkészített elemzés szerint a leselejtezett gépjárművek környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő feldolgozásához az országban legalább 30 előkezelést végző telepet kell megfelelő szintre hozni, amelynek költsége eléri a 3,3 milliárd forintot. További 800 millió forintba kerülne az országban jelenleg működő két shredderüzem továbbfejlesztése a hasznosítás hatékonyságának növelése érdekében. A két létesítmény egyaránt a főváros térségében van, ezért várhatóan teljesen új shredderezők létrehozására lesz szükség az ország nyugati, illetve keleti régiójában, hogy a logisztikai költségek ne lehetetlenítsék el gazdaságilag a roncsautók feldolgozását. Ezek létesítése további mintegy négymilliárd forintba kerülne.
A kormányrendelet 2006-ra 85 százalékos hasznosítási arány elérését írja elő a gyártók és importőrök számára, amelynek teljesítését az érintettek koordinálószervezetekre ruházhatják át, vagy közvetlenül is együttműködési megállapodást írhatnak alá hasznosító cégekkel. Koordinálószervezeti szerepre készül a Car-Rec Kht., amelynek ügyvezetőjeként Balatoni Henrik elmondta: a jobb szolgáltatás érdekében arra készülnek, hogy öszszesen 80 telephelyet vonjanak be az átvételi hálózatba. A több gyártóval már szándéknyilatkozatot is aláíró kht. tagjainak öszszesen 34 telephelyük van, de emellett további bontókkal is tárgyalnak, amelyek hajlandók elvégezni a műszaki követelmények teljesítéséhez szükséges lépéseket. A bontóknak a szükséges környezetvédelmi engedélyek beszerzéséhez meg kell kezdeniük a fejlesztéseket is. Ugyanakkor a rendkívül magas költségek miatt a begyűjtőrendszer megfelelő szintre hozása csak fokozatosan képzelhető el, már csak azért is, mert a pályázati lehetőségek korlátozottak. A gvop kiírására több pályázatot is benyújtottunk, ám a környezetvédelemre fokuszáló kiop-keretéből erre a területre nem lehet hulladékhasznosítási célokra támogatást igényelni - fogalmazott Balatoni Henrik.
Saját telephelyeire, egyes márkaszervizekre, valamint néhány bontóra és hulladékbegyűjtőre támaszkodva szervezné meg saját begyűjtőhálózatát a szintén több kötelezett céggel szándéknyilatkozatig eljutó Ereco Rt. Dr. Vitányi Márton, a cég környezetvédelmi vezetője elmondta: tíz bontóüzemük mellett kötelezett partnereik egyes márkaszervizeinél is átvételi lehetőséget biztosítanának a leselejtezett gépjárművekre, amelyeket aztán továbbszállítanának feldolgozásra. A vállalatnál most folyik az első olyan fejlesztés, amelynek célja egy az új feltételeknek is mindenben megfelelő bontó kialakítása. Az Ereco a bontónként több tíz milliós fejlesztési költségeket a továbbiakban úgy próbálja meg elviselhető mértékűvé tenni, hogy először csak a cég központi telephelyén végeznének szárazra fektetést, illetve - az eszközbeszerzés takarékosabbá tétele érdekében - az elképzelések között szerepel erre alkalmas mobil eszközpark beszerzése, amellyel több telephelyet is be tudnának vonni a kezelésbe.
A KVM által elkészíttetett tanulmány szerint a gépjárműfajták többségénél csekély nyereséggel végezhető el a gépjárműroncsok feldolgozása, ám a gyártó nélküli típusoknál - ezen belül is elsősorban a Trabantoknál - ez a tevékenység veszteséges, ezért összességében darabonként átlagosan 11 ezer forint díjat kell majd előteremteni a roncsautók hasznosításához a forgalmazók részére a következő években. A gyártók és importőrök - a bontóhálózatok együttműködésével - 2007 után minden leselejtezett gépjárművet kötelesek lesznek díjtalanul átvenni utolsó tulajdonosától, ám a legnagyobb kérdés persze még mindig az, hogy a határidő előtt, s utána is ezt az összeget ki fizesse meg a fellelhető gyártóval nem rendelkező típusok esetén.
A hulladékhasznosítók és a kötelezettek a számításokat is vitatják. A gyártók és importőrök szerint a fémhulladékok jelenlegi magas árának megmaradása esetén gyakorlatilag nem lesz szükség hasznosítási díjra, ám a gyártó nélküli típusok feldolgozásának finanszírozását a hulladékárak csökkenése esetén sem lehet rájuk hárítani - vélekedett Lukács Pál, a Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető igazgatója. A világpiaci fémhulladékárakhoz rugalmasabban viszonyuló rendszer kialakítását tartja szükségesnek a feldolgozói oldal is. Az áringadozásoktól függően ugyanis rövid időn belül is változhat, hogy szükséges-e hasznosítási díjat fizetni a feldolgozók részére a hasznosítás gazdaságosságának biztosításához - tette hozzá Balatoni Henrik.
Emellett a gépjárműgyártó vállalatok ellenzik azokat az elképzeléseket, hogy automatikusan megvonják a forgalmazási engedélyt azoknál a típusoknál, amelyeknél a megadott határidőkig nem tudják teljesíteni valamenynyi szigorítást a gyártási követelményeknél - közölte Lukács Pál. A Magyar Gépjárműipari Szövetség ügyvezető igazgatója szerint a KVM tanulmányában szereplő 8,2 milliárdos fejlesztési igény is eltúlzott abban az értelemben, hogy az így létrejövő feldolgozói kapacitások az országban keletkező fehéráru és elektronikai hulladékok hasznosítására is elegendők, s éppen emiatt a források előteremtésénél a jogalkotónak más ágazatok szerepvállalásával is számolni kellene.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.